Június 1. AZ ÉLET NAPJA - Nyugat- és kelet-európai életvédő mozgalmak együttesen határozták el megtartását, hogy kifejezzék: az emberi élet a fogamzással kezdődik s a természetes halállal ér véget, s minden szakaszában védeni kell, függetlenül az egyén képességeitől és társadalmi "hasznosságától". Magyarországon a Magzatvédő Társaság kezdeményezésére 1990-ben emlékeztek meg először az ENSZ által is elismert Élet Napjáról.

Június 5. KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP - Annak emlékére, hogy 1972. június 5-én nyílt meg Stockholmban az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciája, amelyen életre hívták az ENSZ Környezetvédelmi Programját (UNEP). A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet az emberi környezet védelmének, szennyezése csökkentésének fontosságára, egyben konkrét intézkedéseket népszerűsítsen e célok megvalósítására. Magyarországon ünnepségen adja át szakminiszter a Környezetünkért díjat és emlékplakettet az arra érdemes szakemberek, szervezeteknek, valamint a Zöld Toll-díjat a környezet védelme érdekében kiemelkedő teljesítményt nyújtó újságíróknak.

Június 8. AZ ÓCEÁNOK VILÁGNAPJA - Megtartását 1992 júniusában az ENSZ Rio de Janeiró-i környezetvédelmi csúcsértekezletén határozták el, alkalmat teremtve arra, hogy áttekintsék a tennivalókat a Földünk nagyobb részét kitevő óceánokkal kapcsolatban. Meg kell ugyanis akadályozni, hogy visszafordíthatatlan történjen az élet őselemében, s egyúttal meg kell menteni az óceánok élővilágát az emberi tevékenység környezetpusztító hatásaitól. Az olaj, a műtrágya és más toxikus vegyi anyagok szennyező hatása miatt a tengerek élővilágának veszteségei ma ugyanolyan - vagy még nagyobb - arányúak, mint az esőerdők pusztulása. Az óceánoknak fontos légkörtisztító szerepük is van, hiszen a keletkezett széndioxid egy részét elnyelik, jelentős mennyiségű légköri széndioxidot tárolnak, ezáltal visszafogják az üvegházhatás fokozódását.

Június 12. A GYERMEKMUNKA ELLENI VILÁGNAP - A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kezdeményezésére 2002-ben tartották először. Statisztikák szerint a gyermekmunka világméretű törvényi tilalma ellenére még mindig minden hatodik, azaz 200 millió 5-17 év közötti gyermek dolgozik rendszeresen, ők soha nem járnak iskolába vagy nem végzik el azt. Több mint felük ázsiai, s becslések szerint mintegy nyolcmilliót rabszolgaként tartanak. A gyermekmunka felszámolása a nemzetközi prostitúcióban és a drogkereskedelemben a legsürgetőbb, mert ezek a gyermekre, a családjára és a társadalomra egyaránt veszélyt jelentenek. Ugyanakkor biztató, hogy a gyermekmunka az egész világon csökkenő tendenciát mutat, s ha ez a jelenlegi ütemben folytatódik, teljesülhet az ILO célkitűzése, hogy 2016-ig felszámolják a gyermekmunka legrosszabb formáit.

Június 14. A VÉRADÓK (DONOROK) VILÁGNAPJA - E napon született 1868-ban Karl Landsteiner osztrák származású amerikai patológus, szérumkutató, aki az AB0-vércsoportrendszer felfedezéséért 1930-ban Nobel-díjat kapott. E napon világszerte köszöntik a véradókat, akik egyetlen véradással három életet mentenek meg. Hazánkban a Magyar Vöröskereszt szervezi a véradást 1939 óta. A biztonságos vérellátáshoz évente 500 ezer egység vérre van szükség, ehhez több mint 300 ezer embernek kell vért adnia. Magyarországon évente átlagosan 150-200 ezer ember szorul vörösvérsejt koncentrátumra vagy más vérkészítményre, mert baleset éri, műtéti beavatkozáson esik át vagy vérzékenységben szenved. (Magyarországon 1986 óta november 27. a véradók napja.)

Június 15. AZ APÁK NAPJA - Megünneplését az Egyesült Államokban kezdeményezték a múlt század elején. Egyesek szerint a nyugat-virginiai Mrs. John Dodd indította el apja tiszteletére, aki megözvegyülve is becsülettel gondoskodott gyermekeiről. Mások szerint a Washington állambeli Spokane városában 1910 júniusában Sonora Smart, akinek ugyancsak özvegy édesapja egyedül nevelte hat gyermekét. 1966-ban Lyndon B. Johnson elnök rendeletben hivatalosan is Apák Napjává nyilvánította június harmadik vasárnapját. Ma már a világ számos helyén e napon köszöntik a gyermekek az édesapjukat (másutt augusztusban, illetve novemberben). Magyarországon 1994-ben indult mozgalom az Apák Napja meghonosítása érdekében.

Június 15. A SZÉLENERGIA EURÓPAI NAPJA - 2007-ben tartották először, hogy a szélenergia jelentőségére hívják fel a figyelmet. Tavaly Európában minden eddiginél nagyobb mértékben bővült a szélenergia-termelő kapacitás, 8554 megawattot tett ki, a beruházásokra 13 milliárd eurót fordítottak. Az Európában meglévő, összesen 56 535 megawatt kapacitású szélerőművek 119 milliárd kilowattóra áramot állítottak elő, ez nagyjából kétszerese Ausztria áramfogyasztásának. Tavaly a legnagyobb mértékben az Egyesült Államokban nőtt a szélenergia kapacitás, a második Spanyolország volt, a harmadik Kína. Magyarországon 2007 év végén alig 80 megawattnyi kapacitással működtek szélkerekek.

Június 17. A SIVATAGOSODÁS ÉS A SZÁRAZSÁG ELLENI KÜZDELEM VILÁGNAPJA - AZ ENSZ-közgyűlés 1995-ös határozata értelmében tartják annak emlékére, hogy 1994. június 17-én Párizsban fogadták el az elsivatagosodás és szárazság elleni küzdelemről szóló ENSZ-konvenciót. A sivatagok terjeszkedése több mint egymilliárd ember létét veszélyezteti és ma már az egész földfelszín egyharmadát, Európában szinte minden mediterrán országot veszélyeztet. Az ENSZ-egyezmény szerint Magyarország egész területe aszállyal sújtott térségnek tekintendő. A Duna-Tisza közi Homokhátságot az ENSZ élelmezésügyi világszervezete, a FAO a félsivatagos övezetbe sorolta. A probléma kezelésére kormányhatározat született, a tervekben ötven tározó kialakítása szerepel.

Június 20. A MENEKÜLTEK VILÁGNAPJA - Az ENSZ kezdeményezésére 2001-től tartják, hogy világszerte felhívják a figyelmet a hazájukat elhagyni kényszerültek helyzetére. Az Afrikai Egységszervezet (ma: Afrikai Unió) indítványára 1975. június 20. óta tartották az Afrikai Menekültek Napját, ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott az ENSZ közgyűlése. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) 1951. január 1. óta foglalkozik a háború, etnikai, vallási feszültségek vagy gazdasági okok által szülőföldjük elhagyására kényszerített személyek és népcsoportok ügyével. Idén februárban adták át Budapesten az UNHCR új globális szolgáltató-központját, ahol a főbiztosság Genfből átirányított feladatait, funkcióit látják el.

Június 21. A ZENE ÜNNEPE - 1982-ben tartották először Franciaországban, akkor Maurice Fleuret zenetudós javasolta, hogy a nyár első napját a világon mindenütt köszöntsék zenével. A gondolat a kezdetek óta ugyanaz: kicsiknek, nagyoknak, szegényeknek és gazdagoknak egyaránt közel hozni a zenét, és ezáltal a vidámságot, a szabadságot. Azóta több mint száz ország csatlakozott a kezdeményezéshez; 1985-ben a Zene Ünnepe nemzetközivé vált. Magyarországon az idén már tizennegyedik alkalommal rendezik meg a Zene Ünnepe fesztivált. A Zene Európai Ünnepének chartáját 1997-ben 12 európai ország 16 városa írta alá Budapesten. A charta szerint az esemény az élő zene ünnepe, szabadtéri rendezvénysorozat, minden koncert ingyenes.

Június 21. A VÉDŐOLTÁSOK VILÁGNAPJA - Magyarország 2004 júniusában kezdeményezte megtartását az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai irodájánál, mivel 2002-ben e napon hirdette ki a WHO, hogy Európában megszűnt a gyermekbénulás betegsége. A szervezet ezután javasolta, hogy 2005-től június 21-én a védőoltások népszerűsítését szolgáló rendezvényeket tartsanak. A WHO kiterjesztett védőoltási programját 1974-ben indították el, segítségével ma már a világ gyermekeinek 80-85 százaléka megkapja a védőoltásokat, Magyarországon ez az arány közel 100 százalék. A fertőző betegségek, ezen belül különösen a védőoltásokkal megelőzhető fertőző betegségek számának drasztikus csökkenése egyike a magyar közegészségügy legnagyobb sikereinek.

Június 23. OLIMPIAI NAP - 1894-ben e napon ült össze Párizsban Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére a "Kongresszus az olimpiai játékok felújítására", amelyen elhatározták az olimpiai eszme újjáélesztését, ennek emlékére 1987 óta ünneplik az olimpia napját. Az első újkori olimpiára Athénban került sor 1896-ban, téli olimpiát 1924 óta rendeznek. A XXIX. nyári olimpia házigazdája Peking lesz 2008. augusztus 8-24. között, s már az is eldöntött, hogy a XXX. nyári játékokat 2012-ben London rendezi. A következő téli olimpiát 2010-ben a kanadai Vancouverben, a rákövetkezőt 2014-ben Szocsiban tartják. A pekingi megnyitóra tartó olimpiai lánggal május 5-én négy magyar - köztük Halász Judit Kossuth-díjas színművész - is futott Hajnan szigetén.

Június 26. A KÍNZÁSOK ÁLDOZATAINAK EMLÉKNAPJA - Az ENSZ-közgyűlés 1984. december 10-én fogadta el a kínzás elleni konvenciót, amely 1987. június 26-án lépett hatályba. A konvenció kiegészítő jegyzőkönyvét, amely egyebek között lehetővé teszi a váratlan, bejelentés nélküli látogatásokat a börtönökben, 2002. december 18-án fogadta el az ENSZ Közgyűlése. Európában az elmúlt évtizedekben kétmillióra teszik a kínzások áldozatainak számát, közülük 600 ezren elnyomó rendszerekben (a kelet-európai volt szocialista országokban, a náci uralom alatt, a spanyolországi Franco- és a portugáliai Salazar-diktatúra idején) jutottak ilyen sorsra, 900 ezer ember a balkáni háborúkban és Észak-Írországban vált kínzás áldozatává a Kínzásellenes Világszervezet adatai szerint.

Június 26. A KÁBÍTÓSZERFOGYASZTÁS ELLENI KÜZDELEM NEMZETKÖZI NAPJA - Az ENSZ-közgyűlés 1987. évi határozata alapján 1988 óta tartják, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a kábítószer-fogyasztás veszélyeire, a drogkereskedelem elleni harc fontosságára. Az ENSZ Közgyűlése 1998-ban döntött arról, hogy minden tagállam nemzeti kábítószer-ellenes programot dolgoz ki, s ezt 2003-ra működteti is. Az volt a cél, hogy 2008-ra az illegális kábítószer-fogyasztás világviszonylatban lehetőleg 50 százalékkal csökkenjen, az ENSZ felmérése szerint azonban világszerte nőtt a droggal kapcsolatba került emberek száma, a tíz éve elfogadott akcióterv tehát kudarcba fulladt. A világon mintegy 200 millió ember fogyaszt illegális kábítószereket. Európában a leggyakrabban használt kábítószer a kannabisz, de jelentősen növekszik a kokainhasználók köre. Magyarországon a rendszerváltás után nőtt meg ugrásszerűen a drogfogyasztás, de mára stabilizálódott, sőt Budapesten csökkenés mutatható ki.

Június 29. NEMZETKÖZI DUNA NAP - A Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) kezdeményezésére 2004-ben ezen a napon ünnepelték meg először arra emlékezve, hogy 1994. június 29-én Szófiában a Duna és vízgyűjtő területe védelme érdekében aláírták a Duna Védelmi Nemzetközi Egyezményt. Magyarország egyik kezdeményezője volt az egyezménynek, amelyet a Duna menti kormányok és az EU képviselői írtak alá a folyó védelmében való együttműködésről. A dokumentumban egyebek között szabályozzák a vízszennyezések határokon túli hatásainak a megelőzésével, ellenőrzésével és mérséklésével kapcsolatos kérdéseket, intézkedéseket irányoznak elő a vízkészletek megóvására, a víz minőségének és mennyiségének a meghatározására, az információcserére. (Egyes világnapokhoz GRAFIKA rendelhető.)