Miami Florida szövetségi állam legnépesebb városa, több mint 400 ezres a lakossága. A latin-amerikai bevándorlók teljesen otthon érezhetik magukat a városban, amelynek több negyedében a spanyol az uralkodó nyelv. A lakosság nagy része úgy élheti mindennapjait, hogy akár meg sem kell szólalni angolul.

A boltokban az eladók spanyolul szolgálják ki a vevőket. Az egyetemeken spanyol nyelvű kurzusokat hirdetnek. A bevásárló központokban, a bankokban, az éttermekben, de még a posta- és a kormányhivatalokban is spanyol nyelvű feliratok segítik a vásárlókat, ügyfeleket. Az orvosok spanyolul beszélnek betegeikkel, és már a hirdetések tömkelege is spanyol nyelvű. A napilapok, a rádió és tévéállomások is a hispán lakosság kedvében járnak.

A latin-amerikai bevándorlók számára kényelmes ez a helyzet, a csak angolul beszélő amerikaiak azonban mind inkább idegennek érzik magukat városukban. Az 1950-es években Miami-Dade megyében - ennek a székhelye Miami - a lakosságnak még több mint 80 százalékát tették ki a nem hispán fehérek. Két éve viszont már csak 18,5 százalék volt az arányuk, s a becslések szerint 2015-ig 14 százalékra fog apadni.

Az angol ajkú népesség elhagyja a területet, sokan északabbra vándorolnak - állapította meg Juan Clark, a Miami Dade Közösségi Egyetem szociológia professzora. Rámutatott: az amerikaiak nehezen tudják feldolgozni, hogy hátrányba kerülnek, ha nem tudnak spanyolul. A megye 2,4 millió lakosának 58,5 százaléka beszéli a spanyol nyelvet, s ennek a csoportnak a fele nem tud angolul. A csak angolul értők a népesség 27,2 százalékát teszik ki.

A spanyol nyelv jelenlétével először az 1960-as, 70-es években kellett számolni a megyében, miután kubai bevándorlók telepedtek le. Az 1980-as években a spanyol nyelv helyzete erősödött, miután Argentínából, Venezuelából és más latin-amerikai országokból is nagy számban érkeztek betelepülők - mondta Andrew Lynch, a Miami Egyetem nyelvész professzora. Mint hozzáfűzte, a spanyol nyelv térnyerésével párhuzamosan zajlott le az angol ajkú népesség kiáramlása.

Az újság megszólaltatta James McClearyt, aki családjával 1987-ben költözött fel az északkeleti Vermont államban, mivel a spanyol nyelvtudás hiányában Miamiban nem talált munkát. Felesége, Lauren, aki Miamiban született és nőtt fel, elmondta, hogy évente kétszer elutaznak Dél-Floridába, de már nem érzi otthon magát. "Nem szeretek ott lenni, nagyon-nagyon megváltozott a helyzet (...) nem tudnék ott élni, nem beszélem a nyelvüket" - mondta.

Martha Phillips miami könyvtáros sajnálattal állapította meg, hogy a spanyolt nem beszélők mind nagyobb számban hagyják maguk mögött a várost. Aggódik, hogy a térség olyan lesz, mint egy kis kihelyezett Latin-Amerika. Aggasztónak tartja, hogy a bevándorlók nem nagyon akarnak megtanulni angolul, inkább azt várják el, hogy az ott lakók alkalmazkodjanak az ő életmódjukhoz. "Egy idős embertől nyilvánvalóan nem várom el, hogy angolul tanuljon, de az ide érkező fiatalok nem tesznek sok erőfeszítést, hogy alkalmazkodjanak ehhez az országhoz, tőlünk várják el, hogy alkalmazkodjunk hozzájuk" - mondta a könyvtáros.