Jogvédők a spontán tüntetésért

Grespik László a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 által szervezett sajtótájékoztatón kijelentette: tizenöt éves jogszerűtlen gyakorlatra tett pontot az Alkotmánybíróság (Ab) azzal, hogy kedden megsemmisítette a gyülekezési törvény azon passzusát, amely alapján a rendőrség mérlegelés nélkül köteles volt feloszlatni azt a bejelentéshez kötött rendezvényt, amelyet bejelentés nélkül vagy más időben, helyen stb. tartanak meg.

Az NJA kuratóriumi tagja azt mondta: az 1950-ben kelt római egyezmény értelmében - amely 1993 áprilisában lépett hatályba Magyarországon - a be nem jelentett és békés jellegű tüntetést nem lehetett volna feloszlatni, így a 2002. december elsejei kormányellenes spontán tüntetést sem. Ezt tavaly július 17-én, a magyar állam ellen három tüntető nevében indított perében a strasbourgi bíróság is kimondta - tette hozzá.

Grespik László véleménye szerint a törvényben pontosan definiálni kell a békés tüntetés fogalmát is, amely szerinte azt jelenti, hogy személy és dolog sérelme nélkül megvalósuló demonstráció. Hozzáfűzte: ha egy tüntetésen elszigetelt esetként garázda cselekedetek történnek, vagy "provokátorok" próbálják megzavarni a tüntetést, a rendőrségnek még nincs joga az egész rendezvényt feloszlatni. Felajánlotta segítségét a rendőrségnek - mondta -, hogy "gyülekezési jogi tárgyalóként" közvetítsen a demonstrálók és a végrehajtó hatalom között. Közlése szerint Bencze József országos rendőrfőkapitány az ügyben pénteken már fel is vette vele a kapcsolatot.
Grespik László úgy fogalmazott: "fegyver nélküli polgárháború zajlik az országban, és ha a helyzet eszkalálódik, a gyülekezési törvény lesz az elsődleges szabály".

Gonda László, az MNB 2006 ügyvivője a sajtótájékoztatón azt mondta: rágalmazás és becsületsértés miatt feljelentést tesznek, amiért az MSZP honlapján a május 9-ei ellentüntetésük miatt "Sztálint és Hitlert éltető hordának" nevezték őket.

Azzal kapcsolatban, hogy a Fővárosi Önkormányzat döntésének értelmében a XII. kerületi Turul-szobrot le kell bontani, úgy fogalmazott: "a jelkép nevében nem gyilkoltak milliókat, és arra kéri a főpolgármestert, valamennyi világháborús áldozat emlékére állítsanak egy olyan szobrot vagy emlékművet, amely előtt közösen róhatják le kegyeletüket".