Európa kapuja nyitva van!
A turizmus számos szakmát érint - a közlekedéstől a vendéglátásig – és különféle gazdasági és társadalmi trendeket érvényesít, amelyek olykor keresztezik vagy éppen kioltják egymás hatását. Megjósolni sem könnyű tehát, melyek lesznek az elkövetkező
2008. június 2. hétfő 10:24 - Hírextra
Jókora iparágról van szó: a magyar GDP 10 százalékát adja, mintegy félmillió embernek teremtve munkát.
Tavaly 42,5 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra, 3,7 százalékkal több, mint 2006-ban. Minden korábbinál nagyobb volt a forgalom a kereskedelmi szálláshelyeken. Novekedett a belföldi vendégforgalom (2,1 százalékkal) és szinten maradt a külföldi beutazás.
- Mi várható az elkövetkező években? Mivel és hová fogunk utazni? – kérdeztük Niklai Ákostól, a Magyar Turizmus Zrt. elnökétől. - A legfontosabb közlekedési eszköz változatlanul az autó marad, még akkor is, ha emelkednek az olajárak. Ez utóbbi azt eredményezheti, hogy előnyben részesítjük a közeli célpontokat, és erősödik a belföldi turizmus. Ugyanakkor a légi közlekedés szerepe nem csökken. A tengerentúli járatokat üzemeltető légi társaságok összeolvadhatnak, míg a diszkont, azaz alacsony árakkal dolgozó légi társaságok főleg a másodlagos úti célokra - nem elsősorban a fővárosokra – koncentrálnak. A hajóutak iránt is folyamatosan bővül a kereslet - vázolja a helyzetet az elnök.
- Soha nem volt ilyen hatással a számítástechnika fejlődése a turizmusra… Az internetnek valóban óriási a hatása, átalakíthatja-formálhatja az utazási irodák, a szállodák és a szolgáltatók létét, ügyfélkörét. Az egyéni utasok jelentős része a világhálóról és a blogokból tájékozódik, online foglal magának utat és célpontot. Ugyanakkor a konferenciák és az incentíve, azaz munkahelyi, úgynevezett jutalmazó utak megszervezésében nélkülözhetetlenek az utazási irodák. Érdekes hatás az úgynevezett „túl sok információ”, egyik kiolthatja a másikat
- Az utazás a mindennapi élet részévé válik, hiszen Európa kapui már nyitva vannak. - Igen, és egyre nagyobb az emberek utazási tapasztalata. Mindezt árnyalja a háttérből a más kultúrák iránti tisztelet és tolerancia, ami éppen a nemzetek megismerésből fakad. A gyógyászati szolgáltatások igénybevétele mint motiváció ugyancsak egyre gyakoribb és növekszik a piaci rések, úgynevezett réstermékek iránti kereslet.
- Ez a külföldi turisztikai szakzsargonból lefordított-átvett fogalom mit takar? - Réstermék mindaz, amelyik nem megszokott, nem tipikus, gyakran kisebb utazási cél vagy ok. Ilyen lehet például, amikor a szomszédos országokba koncertek, kiállítások, színházi előadások, sportesemények miatt utaznak az emberek. Sok országban népszerűek a gasztronómiai, főző túrák is. Sajátos turisztikai szegmens a migráció és az úgynevezett VFR utazás, amely a külföldön élő rokonok meglátogatását, és az ő ide utazásukat takarja - magyarázza Niklai Ákos.
- A társadalmi jelenségek – például egyes demográfiai jellemzők – szintén befolyásolják a turisztikai termékek stílusát, marketingjét. - A szenior, azaz idősebb korosztály igénye is változik, de a Magyar Turizmus Zrt. egyik alapvető célja, hogy megtartásuk mellett Magyarországot, mint a fiatalok által kedvelt desztinációt mutassa be, azaz a fiatalabb korosztályt is megszólítsa, mind külföldön, mint belföldön. Ugyanakkor számos fejlett országban öregszik a lakosság, míg a távol-keleti, fejlődő küldő piacokról egyre fiatalabb turisták érkeznek. Közben változik Európa-szerte a családszerkezet is - hangsúlyozza Niklai Ákos.
- Az utazáshoz idő kell. Ráérnek az emberek? - Az időhiány általában jellemző az aktív korú utazókra, ezért is népszerűek a hosszú hétvégék. Kéthetes nyaralásokat az aktív korosztályból kevesebben engedhetnek meg maguknak, míg az idősek egyre több szabadidővel rendelkeznek.
- Melyek a kilátások az idei beutazó turizmusban? - A vendégéjszakák kismértékű emelkedésére számítunk. Ebben szerepet játszik, hogy javul a légi összeköttetés, csökken a szezonalitás. A szállodák szerepe minősége, szolgáltatási kínálata, az attrakciók bővülése kulcskérdés, hiszen minden tíz vendégből hét szállodában lakik. Ez pozitív tendencia, hiszen a szállodai vendég sokat költ, és több szolgáltatást vesz igénybe.
A belföldi turizmus szerepe mindinkább nő. Tavaly fordult elő először, hogy több volt a magyar vendégéjszakák aránya, mint a külföldieké. Ez minden fejlett nyugati országban így van: általában 60-40 a vendégéjszakák aránya a belföldiek javára. Várhatóan arányosabb lesz a turizmus térbeli eloszlása és javul az országimázs is – ez az egységes márkahasználatnak és a jól kivitelezett kampányoknak is köszönhető.
- Az országimázs összetett dolog, nem csupán a turisztikai szakmától függ… Beletartozik a városkép, a települések tisztasága, a közlekedési járműveken, a taxikban vagy az éttermekben tapasztalt stílus is. Mit tehet ezért a Magyar Turizmus Zrt.? - Az önkormányzatok és a szolgáltatók, hatóságok figyelmét felhívjuk az anomáliákra, de még fontosabb, hogy honfitársainkat vendégszeretőbb attitüdre ösztönözzük - összegzi a tennivalókat a Magyar Turizmus Zrt. elnöke.
Forrás: MTI