Gusztos: beteglelkű az SS-tanár

Kosaras Péter Ákosnak a Tordas és Gyúró társult intézményeként működő iskola élére kinevezését a két település képviselő-testületei minősített többséggel szavazták meg. Gusztos Péter ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: van önkormányzati autonómia, de van fenntartói felelősség, és a politikának is van felelőssége ebben az ügyben.

A liberális képviselő emlékeztetett arra, hogy Kosarast korábban a katolikus egyház elbocsátotta középiskolai igazgatóhelyettesi állásából, a történelemtanárok egyletének vezetője pedig szakmai alkalmasságának kérdését vetette fel.

zólt arról is, hogy az interneten rendszeresen publikál egy önkormányzati fenntartású iskolában tanító nyíregyházi tanár, aki többek között "úgynevezett gázkamrákról", "dicsőséges Wermachtról", és "dicsőséges Waffen-SS-ről" ír.

Nem lehet két pofonnal elzavarni a szélsőjobbot, be fogja nyújtani a számlát, amit közösen kell majd megfizetni - jegyezte meg Gusztos Péter.
"Osztom képviselő úr aggodalmait" - válaszolt a kormány nevében az oktatási tárca államtitkára.
Mint kifejtette, az állam eszközei korlátozottak az effajta ügyekben, de ha lesz lehetőség, fellépnek a kinevezés ellen. Ugyanakkor azt is fontosnak nevezte, hogy a civil szervezetek megszólalnak ilyen ügyekben.

Semjén Zsolt (KDNP) a pócspetri ügy 60. évfordulóján arra emlékeztetett, hogy hat évtizeddel ezelőtt félrevezették az embereket és egy provokáció után koncepciós, hazug pert konstruáltak, majd államosították az egyházi iskolákat.

"Rákosiék azt hazudták, hogy soha nem fogják államosítani az egyházi iskolákat, aztán megtették, amit évekig tagadtak. (...) Megígérték, hogy a hitoktatás az állami iskolákban folytatódni fog, a valóságot ismerjük" - tette hozzá a KDNP frakcióvezetője.

Arató Gergely a kormány nevében azt hangsúlyozta, hogy egyezik a véleményük a pócspetri ügyben, amely koncepciós volt, az egyházi iskolák államosítása pedig méltatlan, indokolhatatlan és menthetetlen volt. Hozzátette ugyanakkor, hogy a XIX. századtól folyamatos vita volt az állam és az egyházi iskolák viszonyáról, és a megoldások is széles skálán helyezkednek el az állami iskolák franciaországi rendszerétől a belga egyházi iskolákra támaszkodó rendszerig.

A kormány álláspontja szerint megnyugtató a jelenlegi egyensúly, amely egyenrangú félként lehetőséget teremt az egyházi iskoláknak, még ha a finanszírozásról folynak is viták.

"Ha van párbeszéd, együttműködés, akkor tudunk jó megoldásokat találni" - mondta az államtitkár.

Csáky András (MDF) a trianoni békediktátum 88. évfordulója kapcsán arról beszélt: általános magyar problémává vált, hogy szakértői higgadtsággal semmiről nem lehet beszélni. A képviselő szerint az unió felé közvetíteni kell, hogy Trianon nem csak magyar probléma, Európának az autonómiák sokszínű rendszerére van szüksége. Az MDF-es politikus emlékeztetett arra, hogy mikor Antall József lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének nevezte magát, akkor nem irányítani, hanem szolgálni akarta a határon túli magyarokat.

Arató Gergely reagálásában arra hívta fel a figyelmet, hogy Trianont nem szabad előzményei nélkül vizsgálni, számot kell vetni azzal a vaksággal és felelőtlenséggel, ahogy az akkori uralkodó elit bánt a kisebbségekkel, mint ahogy a bécsi döntésnél sem szabad elfelejteni, mi lett az ára.

A magyar múltnak ezen fontos eseményeit ismerni kell, a diákoknak át kell élni ezeket az ellentmondásos szempontokat, ugyanakkor nem lehet mindig a múltba révedni, a múlt sérelmein, igazságtalanságain rágódni. A pozitív példa a német-francia vagy az osztrák-olasz megbékélés - szögezte le az államtitkár.

Rózsa Endre (MSZP) napirend előtti felszólalásában a pedagógusnap alkalmából köszöntötte a tanárokat, tanítókat és óvodai dolgozókat.

Turi-Kovács Béla (Fidesz) az elszegényedő falvakról és az ott élők életlehetőségeinek beszűküléséről beszélt.