Leveszik a táblákat

A Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) elnöke hétfőn még úgy nyilatkozott a távirati irodának, hogy nem sürgetik az emléktáblák levételét, amit a Szabadságharcosokért Közalapítvány kuratóriuma által felkért történészbizottság javasolt.

Regéczy-Nagy László elnök megfogalmazása szerint "a TIB álláspontja nem lehet hátrányos 1956-ra nézve", azaz nem szabad elhamarkodni az emléktáblák levételét, mert ezzel az '56-osok emléke is sérülhet. Megítélése szerint ugyanis olyan emberek is lekerülnek onnan, akiket megillet a méltó tisztelet az 1956-os forradalom és szabadságharcban való részvételéért, illetve a Kádár-rendszerrel szembeni fellépéséért.

Megemlítette, hogy noha jó eséllyel vannak a névsorban köztörvényes embereket takaró nevek, azt sem szabad elfelejteni, hogy sokakat ilyen címszó alatt ítéltek el, holott szabadságharcosok voltak. Konkrét példaként hozta fel Tóth Ilona orvostanhallgató esetét, akit forradalmi tevékenysége okán ítéltek halálra, ugyanakkor a bíróság köztörvényes bűnök miatt végeztette ki.

Ugyanígy azok az emberek, akik fegyvereket osztogattak a felkelőknek, szintén köztörvényesként lettek elítélve, mert a vád szerint meglopták az államot, ugyanis a fegyver az állam tulajdonát képezte.

Regéczy-Nagy László felhívta a figyelmet: nekik is fontos, hogy csak azok szerepeljenek a névsorban, akik valóban a kommunizmus áldozatai voltak. Arról viszont már eszmecserét kellene folytatniuk a szakértőkkel, történészekkel, hogy nevek felsorolása nélküli, vagy "megtisztított névsorú" emléktáblák legyenek a parcelláknál.

Amíg a táblákon szereplő nevekhez kapcsolódó pereket egyenként és részletesen át nem tanulmányozzák, addig az sem jelenthető ki teljes bizonyossággal, hogy mintegy 40 százaléka a neveknek nem oda való - vélekedett.

A TIB elnöke elmondta, hogy mindenféle megfontolás nélkül temettek ide embereket, "és úgy látszik, hogy még a halott ellenség sem volt elég jó ahhoz, hogy emberként tiszteljék meg holtában". Az oda nem figyelés miatt fordulhatott elő, hogy nem csak azok az emberek vannak a sírokban, akik fel vannak írva a táblákra, másrészt valóban kerülhettek közéjük tényleges köztörvényesek.

A Politikai Elítéltek Közössége (PEK) viszont múlt heti nyilatkozatában kijelentette: el kell távolítani a Rákoskeresztúri Új köztemető 298-as parcellájából a neveket tartalmazó emléktáblákat.
Fehérváry István, a PEK elnökének tájékoztatása szerint szervezetük számára elfogadhatatlan, hogy a névtáblákra illetéktelenül is felkerültek bizonyos nevek, ezért kérik, hogy azokat távolítsák el, újat pedig ne állítsanak.

A Szabadságharcosokért Közalapítvány által felkért történészbizottság múlt hétfőn küldte el jelentését a Rákoskeresztúri Új köztemető 298-as és 301-es parcellájában korábban emléktáblát állító szervezeteknek; így a PEK-nek, a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak és a Politikai Foglyok Szövetségének (Pofosz).

A bizottság javaslata szerint - el kellene távolítani az emléktáblákat a Rákoskeresztúri Új köztemető 298-as és a 301-es parcellájából, s olyan emlékműveket kellene felállítani, amelyeken már nem szerepelnek nevek.

Idősebb Sömjéni László, a Miniszterelnöki Hivatal kormányfőtanácsadója ehhez az MTI-nek nyilatkozva múlt hétfőn azt is hozzátette, hogy "gyors intézkedést remélnek", mert június 16-án lesz Nagy Imre mártír miniszterelnök és társai kivégzésének ötvenedik évfordulója.

A bizottság teljes konszenzusos javaslatát M. Kiss Sándor, a testület elnöke május 23-án azzal magyarázta az MTI-nek, hogy a táblákon mintegy negyven százalékban olyanok neve szerepel, akik nem méltók arra, hogy az utókor tisztelje őket.

A történészi munka végét lezáró jelentés tartalmaz egy adattárat is, amely számba veszi, hogy kik tartoznak ahhoz a mintegy 40 százalékhoz, akiknek a neve méltatlanul szerepel a táblákon, illetve kiknek a nevét írták tévesen attól függetlenül, hogy méltóan vagy méltatlanul szerepelnek a táblákon.

A 298-as parcellában 1945 és 1956 között, míg a 301-esben 1956 és 1962 között temették el a börtönben különböző módon meghalt embereket. A 300-as parcellában nyugszanak Nagy Imre kivételével a Nagy Imre-per áldozatai (Maléter Pál, Gimes Miklós és Szilágyi József), a megtorlások során kivégzett, de előbb vidéken elhantolt szabadságharcosok, valamint ott találhatók az 1956-ban börtönbüntetésre ítélt, de a rendszerváltozás után meghaltak közül is néhányan.

Boross Péter volt miniszterelnök - a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnökeként - a Népszabadság tavaly novemberi és decemberi cikkeire reagálva kérte fel állásfoglalásának kialakítására a történészbizottságot, amely 2008 elején kezdte meg munkáját.

A legfőbb cél az emléktáblákra felírt személyek nevének azonosítása volt. A vizsgálat során Zinner Tibor és Szakály Sándor a 298-as parcellával, míg M. Kiss Sándor, Rainer M. János és Horváth Miklós a 301-es parcellával foglalkozott.