Feladata az lenne, hogy mesterségesen fenntartsa az életfunkciókat, "életben tartsa" az elhunyt szerveit, hogy azok a kórházba szállítás után átültethetők legyenek egy szervre váró beteg testébe. Előfordulhat, hogy a csapat ezeket a lépéseket a hozzátartozók beleegyezése nélkül kezdi meg, vagy úgy, hogy nem tudja, az elhunyt életében rendelkezett-e szervei sorsáról. A szervek tényleges eltávolítása és transzplantációra való felajánlása azonban kizárólag kórházban, az elhunyt családjának hozzájárulásával történhetne.

Európa bizonyos részein már működnek hasonló transzplantációs mentőszolgálatok, ám az Egyesült Államokban egyedülállónak számít a New York-i kezdeményezés. A terv támogatói azt állítják, hogy az ambulancia segítségével jelentősen kibővülne a donorok köre, hiszen jelenleg csak azok ajánlhatják fel szerveiket átültetésre, akik kórházakban halnak meg.

Etikai szakértők ugyanakkor számos tekintetben aggályosnak tartják a transzplantációs ambulancia bevezetését. Először is kérdéses, hogy az elhunyt és a hozzátartozók beleegyezése nélkül helyénvaló-e megkezdeni a szervek mesterséges életben tartását. Kényes helyzetet teremthet az is, hogy a "szervmentők" közvetlenül a beteg életéért küzdő mentősök után jelennének meg a helyszínen, és ez bizonyos esetekben akár azt a benyomást is keltheti, mintha a szervek megmentése fontosabb lenne a beteg életénél.

New York városa 1,5 millió dollárt kapott három évre a szövetségi kormányzattól a transzplantációs ambulancia működésének kidolgozására, ám azt egyelőre nem tudni, hogy a gyakorlatban mikor kezdhetik meg munkájukat a speciális "szervmentők".