Olasz nő Algyírban

Az eredeti színhely, a hárem helyett egy képzeletbeli, isten háta mögötti falu - Algyír - ad teret a játéknak Paróczay Balázs elképzelésében. Mint felidézte, a klasszicizmus és a korai romantika korában a törökös, a keleti téma roppant népszerű volt, Mozart Szöktetés a szerájból című daljátékától Weber Abu Hasszánjáig számos mű cselekményét helyezték keleti környezetbe.

"Számomra azonban etikai kérdés, hogy ne azt figurázzuk ki, hogy európaiak megérkeznek egy keleti miliőbe" - hangsúlyozta a rendező, hozzátéve, hogy a különféle kultúrák közötti feszültség ma "globális probléma, aminek mi is részesei, adott esetben elszenvedői vagyunk."

A képzeletbeli településen, Algyírban Musztafa, a zsarnok kocsmáros, a falu mindenki által elfogadott vezetője fogadója udvarán a falusiak társaságában lebzsel. Unja a kocsmáját és feleségét, titokban arról ábrándozik, hogy egy kuriózumnak számító olasz nőt szerezzen magának.

Lindorónak, a kocsma Algyírban ragadt olasz felszolgálójának szabadulást ígér, ha megszabadítja őt feleségétől, Elvirától. Épp ekkor téved a faluba a hajótörést szenvedett olasz "bombázó", a fúria természetű Isabella és Taddeo, a kísérője.

A falu a - Versace és Dolce Gabbana modellekbe öltözött - hajótöröttek megjelenésével kiszínesedik, de elveszíti régi karakterét. Ennyiben nagyon mai és általánosítható a vígoperai konfliktus - jegyezte meg a rendező.

Az előadás két nyelven - olaszul és magyarul - zajlik majd, ezzel is jelezve, mennyire nem értik egymást az emberek. Isabellát Simon Krisztina, Musztafát Hercz Péter, Taddeó Hábetler András, Lindorót Szerekován János, Elvirát pedig Dér Krisztina személyesíti meg.

Paróczay Balázsnak ez az ötödik önálló rendezése, tavaly ő fedezte föl, ugyancsak a Kultúrkúria számára az Erzsébet című Erkel Ferenc és Doppler Ferenc komponálta operát. Korábban - 2005-ig - asszisztensként dolgozott a Magyar Állami Operaházban Kovalik Balázs és Kesselyák Gergely mellett.

Ugyan konzervatóriumot végzett, ma civil foglalkozása mellett rendez évente egy-egy zenés előadást. Mint azt az MTI-nek elárulta, a prózai színház nem az ő világa, az opera műfaja pedig drága, tehát arról letett, hogy önálló társulatot hozzon létre.