Sólyom üzenete

A 2006 őszi fővárosi tüntetések ügyeiben végül lefolytatott büntetőeljárásokkal kapcsolatban a jogállamiság súlyosan sérült - állapította meg az államfő, ezért az ügyészekhez írt üzenetében felhívta a figyelmet arra, hogy a váratlan és sokkoló helyzetek még nem indokolják a jogállami garanciák lazítását.

Sólyom László üzenetében - amelyet az MTI-hez is eljuttatott - emlékeztetett rá, mennyire káros, ha megrendül a közbizalom a jogok érvényre juttatását szolgáló állami szervekben. Az ügyészségek és a bíróságok esetében ennek különösen nagy jelentősége van, hiszen ezeknek az intézményeknek az az alkotmányos feladatuk, hogy igazságot szolgáltassanak - írta az elnök.

"Amikor tehát önök a törvények betartatása, a törvényesség helyreállása, a bűncselekmények megbüntetése érdekében munkálkodnak, akkor a jogállamiságnak az Alkotmánybíróság által kifejtett értelmét valósítják meg" - írta. Hozzátette: a jogállamiság nem statikus állapot, az ügyész napi munkája is állandóan értelmezi és alakítja a jogállam fogalmát, hiszen a jogállamiság gyakorlati megvalósulása, színvonala, hitelessége és biztonsága jelentős részben az ő kezében van. Kiemelte az ügyészség felelősségét abban, hogy egységes és az Alkotmánynak megfelelő jogértelmezés váljon uralkodóvá.

A köztársasági elnök szerint a jogállam értelmezésének az alapja az alapvető jogok és szabadságok széles értelmezése, "és az az elv, hogy érvényesítésüket a rendkívüli helyzetekre hivatkozva sem lehet félretenni - hacsak a rendkívüli korlátozások nincsenek maguk is garanciálisan és alkotmányosan szabályozva".

Arra kérte az ügyészséget, hogy "kérlelhetetlenül tartson ki" az emberi méltóság védelme, és a politikai szabadságok, ezeken belül különösen a szólás- és gyülekezési szabadság, és a közérdekű adatok nyilvánosságának széles értelmezése mellett.

"Míg e tekintetben okom van bizakodni, nem akarok szó nélkül elmenni amellett, hogy a másik alapelv sajnálatosan megingott 2006 őszén" - írta Sólyom László.

"Szerencséje van az ügyészeknek, hogy legalább nem kaptak kitüntetéseket azért, hogy az elsőfokú bíróságokkal tökéletes összhangban futószalagon helyezték előzetes letartóztatásba azokat a tüntetőket és nem-tüntetőket, akiket a rendőrség elébük vitt. Vajon segít-e a történteken, hogy az ijedelem elmúltával azután a másodfokú bíróságok szintén futószalagon semmisítették meg ezeket a határozatokat?" - tette fel a kérdést az elnök.

Mint írta, "ismerjük mindannyian a statisztikákat, a megindult ügyek és a vádemelések, illetve az elítélő bírósági ítéletek aggasztóan eltérő mennyiségét a hivatalos személyek ellen indított ügyekben, és azt, hogy ez az arány mennyire eltér a civilek ellen indított ügyekben ismert aránytól".

A rendőri jogsértések zöme büntetlenül maradt - állapította meg a köztársasági elnök. Úgy fogalmazott: "Ismerjük a tévéfelvételeket, a leírt, elmesélt, illetve a jogvédő szervezetek és újságírók által feltárt történeteket. Ismerjük a rendőrségi vezetők magatartását és viszonyulását, és az előző igazságügyi és rendészeti miniszter sajnálatos megszólalásait. Ugyanakkor tisztában vagyok vele, hogy az ügyészség és a bíróságok nagyon sok esetben eszköztelenek voltak, hiszen lehetetlen volt az elkövetők azonosítása".

Megjegyezte: a váratlan és sokkoló helyzetek még nem indokolják a jogállami garanciák lazítását, ellenkezőleg, ilyenkor van igazán szükség rájuk. Mint írta, erről a kérdésről minden adandó alkalommal beszélni kell és így van esély arra, hogy "a jogállamiság és az alkotmányosság hasonló sérelme ne történhessen meg újra".

A köztársasági elnök hangsúlyozta: az ügyészség napján írt köszöntése nem kötelező formaság, hanem egy jogállami alapintézmény iránti megbecsülésének kifejezése