Arzén a rizsben
Néhány termény, így a rizs is magába szívja az arzént, aminek mechanizmusát most megtalálták svéd és dán kutatók. Ez a jövőben segítheti, hogy kevesebb mérgező fém kerüljön ételeinkbe. Szílicium viszont jöhet - az nem ártalmas, sőt.
2008. június 10. kedd 15:03 - Hírextra
Úgy tűnik, hogy ugyanaz a gén, mely segíti a növényeket abban, hogy megküzdjenek a gombafertőzésekkel, egyúttal lehetővé teszi, hogy sejtjeik felszívják az arzeniteket, a fém mérgező formáját - állapították meg a Koppenhágai Egyetem és a Göteborgi Egyetem munkatársai.
"Megfigyeléseink megoldást kínálhatnak alacsony arzéntartalmú élelmiszeripari termékek kifejlesztésére" - állítják a kutatók a BioMed Central Biology című nyílt internetes szakfolyóiratban kedden megjelent közleményükben.
Az arzén jelen van a természetben, beépül a növényekbe, az állatok testébe, így átjut az emberek szervezetébe is, ahol felhalmozódik, majd évek multával tüdőbetegségeket és rákot okozhat. A legfőbb arzénforrás a szennyezett víz, rögtön ezután pedig a nagy arzéntartalmú növények, különösen az arzéntartalmú vízzel sokszor elárasztott rizs.
A kutatócsoport élesztőhöz injektálta a rizsnek azt a génjét, amely az arzenit sejtekbe épülését irányítja, majd megfigyelték, mi történik az adott gén által kódolt fehérje termelődése nélkül.
A "szállító" fehérjét tartalmazó élesztő összegyűjtötte az arzenitet, míg a többi élesztő nem - mondta Thomas Jahn, a tanulmány vezető kutatója, a Koppenhágai Egyetem munkatársa. Ugyanez a gén teszi lehetővé, hogy a magvak szilíciumot építsenek be sejtfalukba, ezzel védekezve a gombafertőzések ellen.
A felfedezés lehetővé teszi majd egykor olyan génmódosított rizs előállítását, mely felhalmozza az értékes szilíciumot, de nem szívja magába a mérgező arzént, a növény ugyanis nem képes megkülönböztetni az ezeket tartalmazó nagyon hasonló vegyületeket - véli Jahn.