W. Róbertet előre kitervelten, több emberen, társtettesként elkövetett emberöléssel vádolja az ügyészség. A vádlott csak részben ismerte el a bűnösségét, mert - mint mondta - ott volt ugyan a bankrablás színhelyén, részt vett a rablásban, de emberélet kioltásához nincs köze.

A 35 éves vádlottat lábbilincsben és vezetőszíjon kísérték a kommandósok a tárgyalóterembe, s a tárgyalás idején mellette és a terem ajtaja előtt is fegyveres őrök álltak.

A Mórocz Emil tanácsvezető bíró elnökletével tartott tárgyalás a vádirat ismertetésével kezdődött.

A Soltész Miklós ügyész által előterjesztettek szerint W. Róbert - aki 2000-ben került kapcsolatba a postásgyilkossággal is gyanúsított, s az előzetes letartóztatása során öngyilkosságot elkövető N. Lászlóval - május 9-én a móri bankfiókban két lövést adott le a bűncselekményt észlelő, azt megakadályozni akaró biztonsági őrre.

Mindkét lövés a mellkasán érte a biztonsági őrt, aki a földre rogyott. Tettestársa ezután a földön fekvő emberre további négy lövést adott le.

W. Róbert pedig festék spary-vel lefújta a biztonsági kamerát, kitette a bank bejárati ajtajára a "Technikai okok miatt zárva" feliratú papírlapot, majd a biztonsági őréhez hasonló öltözékben az ajtó elé állva, elküldte a betérni akaró ügyfeleket, biztosítva, hogy tettestársa végrehajtsa a bűncselekményt.

Miután N. László a zsákmányolt több mint 7,3 millió forintot és a mészárláshoz használt fegyvereket tartalmazó hátizsákkal kilépett az ügyféltérből, W. Róbert a biztonsági őrtől elvett kulccsal bezárta a bank bejárati ajtaját, és a kulcsot zsebre vágta.

W. Róbert akadozva, nagyon halkan beszélve elmondta, hogy félt a fegyvereket gyűjtő N. Lászlótól, aki többször megfenyegette őt és a családját is, s miután egy pisztolyra rákerült az ujjlenyomata, már zsarolta is.

Vallomása szerint N. László autóvásárlás ürügyén vitte magával Mórra, s csak a város közelében tudta meg, hogy bankrablásra készülnek. Próbálta lebeszélni a bűncselekményről N. Lászlót, de nem sikerült.

W. Róbert azzal zárta a vallomását, hogy nem ölt meg senkit, s ha tudta volna, hogy mi történik, megakadályozta volna.

Több mint hat évvel a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás után a bűncselekményhez kapcsolódóan több büntetőbírósági eljárás is indult, amelyeket még nem zártak le.

A Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly december 20-án jelentette be, hogy vádemelési javaslattal lezárta a nyomozást a móri bankrablás ügyében. A rendőrség szerint a beszerzett bizonyítékok alapján egyértelmű, hogy - az időközben öngyilkosságot elkövető - N. László a felelős nyolc ember haláláért, és a bűncselekményt W. Róberttel követte el.

A Fővárosi Bíróság (FB) a nyolc halálos áldozatot követelő bankrablás és más fegyveres rablások miatt első fokon Kaiser Edét tényleges életfogytiglanra ítélte, Hajdú László bűnösségét a móri ügyben azonban nem mondta ki az FB, csupán más fegyveres rablások miatt ítélte 15 évre.

A Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése szerint azonban Kaiser ismeretlenül maradt társával követte el a móri bűncselekményt. Hajdúval kapcsolatban az ítélőtábla hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és új eljárásra utasította az FB-t. Ebben a megismételt eljárásban már azzal vádolták Hajdút, hogy ő a móri gyilkosságok másik tettese. Ezt a vádat módosította a 2008. április 14-i tárgyaláson az ügyészség úgy, hogy a móri cselekményekben Hajdút már nem tartja bűnösnek.

Az FB sajtótitkárságának hétfői közlése szerint ebben a perben a következő tárgyalási nap szintén nincs még kitűzve.

Szintén nem született még jogerős ítélet annak férfinek a perében, akit május végén első fokon hét év fegyházbüntetésre ítélt a tatabányai bíróság, amiért 2001 nyarán két géppisztolyt és három pisztolyt adott el N. Lászlónak. A cselekmény elkövetésekor rendőrként dolgozó férfi azokat a fegyvereket adta el N. Lászlónak, amelyekkel a móri bankfiókban nyolc ember életét oltották ki.

A hétfőn kezdődött tárgyalás kedden további tanúk kihallgatásával folytatódik a Fejér Megyei Bíróságon.