Alkotmányellenes a melegek elleni döntés?

A gyülekezési jogról szóló törvény két esetben teszi lehetővé a rendőrség számára a tüntetések és felvonulások megtiltását: ha az a népképviseleti szervek vagy bíróságok működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem volna biztosítható. Minden más esetben a rendőrségnek tudomásul kell vennie az adott rendezvény megtartását, amelynek célját egyébként nem vizsgálhatja.

Dr. Tóth Gábor budapesti rendőr-főkapitány határozata szerint a július 5-re tervezett rendezvény helyszínén a közlekedés más útvonálon nem volna biztosítható. A Magyar Helsinki Bizottság súlyosan aggályosnak és cinikusnak tartja "az adott járművel adott időben és útszakaszon való közlekedéshez fűződő érdeknek" egy alkotmányos szabadságjoggal szembeni érvényesítését. A közlekedésb rendjének aránytalan sérelme, mint a rendezvény megtiltásának egyik lehetséges oka, 2004 májusa óta kikerült a gyülekezési törvényből, e tekintetben szűkült a rendőrség mérlegelési jogköre.

A belvárosban számos másik útvonal is rendelkezésre áll az közlekedésre, a forgalomban pedig minden bizonnyal kevesebb fennakadást okoz majd a szombat délutáni felvonulás, mint az egyébként rendszeresen megtartott, a belváros egészének és hidak lezárásával is járó, de más jogi szabályozás hatálya alá tartozó kulturális és sportrendezvények (pl. Critical Mass, Budapest Parádé, utcai futóversenyek és a nemrégi Nemzeti Vágta).

Az Alkotmánybíróságnak a gyülekezési jog tárgyában született legutóbbi határozata [78/2008. (V. 29.) AB határozat] világosan kimondja, hogy a mozgás- és helyváltoztatási szabadság sérelmét különösen az olyan rendezvények idézhetik elő, amelyeket ésszerű keretek, gyakorlatilag időhatárok nélkül kívánnak megtartani. A tervezett rendezvény esetében a kifogásolt feltétel nem áll fenn.

A Magyar Helsinki Bizottság felhívja a szervezők figyelmét arra, hogy három napon belül bírósághoz fordulhatnak és egyúttal felajánlja számukra segítségét a jogorvoslati eljárásban.