Könyv a világkiállítókról
Magyar műalkotások, technikai eszközök, amelyekről kevesen tudják, hogy az elmúlt másfél évszázad huszonkét világkiállításának valamelyikén sikert arattak - ezeket mutatja be Gál Vilmos könyve, a Világkiállító magyarok, amelyet csütörtökön mutattak be Bud
2008. június 12. csütörtök 23:26 - Hírextra
Milkovich Eszter, a kötetet megjelentető Holnap Kiadó igazgatója hangsúlyozta, hogy e témakörben még sosem látott napvilágot ilyen összefoglaló munka. Két évig készítették elő a kiadást - hangsúlyozta, megjegyezve, hogy a leendő, 2010-es sanghaji világkiállítás magyar szervezői számára is hasznos lehet a kötet.
Gazda István tudománytörténész a bemutatón nehezményezte, hogy a tudomány- és technikatörténet kikerült a történelemtanárok tanulmányai közül, így nem ismerik, és nem is tanítják a világkiállítások történetét.
Felidézte, hogy az első nagy kiállításon, az 1851-es londoni tárlaton megmutatkozott, hogy "a Bach-korszak sötétségében" az ipar és a reáltudományok jelentettek "valami világosságot", hiszen ezek politikamentesek voltak. Londonban mutatták be például Fischer Mór akkor még fiatal gyárának, a Herendi Porcelánmanufaktúrának a termékeit, amelyek közül a lepkés-virágos étkészletből a brit uralkodó is rendelt, és amely így Queen Victoria néven vált világhírűvé.
A következő, az 1855-ös párizsi a művészetek kiállítása volt - szögezi le a könyv, noha Ganz Ábrahám itt mutatta be kéregöntésű vasúti kerekét, amely sokkal tartósabb volt a többinél. Az 1862-es, ismét Londonban rendezett tárlaton Székely Bertalan festményét, a II. Lajos tetemének feltalálását állították ki. Itt volt először látható a Wilde-fivérek intarziás asztala, amely ma a zirci apátságban áll, és amely - mint azt Gál Vilmos elárulta - a kötet egyik ihletője volt.
A szerző felhívta a figyelmet arra, hogy Kisfaludy Strobl Alajos ma Nyíregyházán látható szobrát, a Vénusz születését Barcelonában állították ki, a Hősök tere obeliszkjének tetején álló Gábriel arkangyalt, Zala György alkotását pedig Párizsban mutatták be.
Mint Gál Vilmos megjegyezte, hosszan sorolható a mindennapi találkozások lehetősége a magyar szellemi találékonysággal például a fotográfia, vagy a televíziózás területén is.
A Magyar Nemzeti Múzeum történeti tárának szakmuzeológusa 2004-ben rendezte a Tudós magyarok, akik a XX. századot csinálták című állandó kiállítást. A munka során szembesült azzal, hogy mennyi, később világhírűvé vált magyar találmány kapott elismerést, díjat különféle világkiállításokon, ez késztette a könyv megírására.
Forrás: MTI