A holokauszt áldozataira emlékeznek

A város fideszes polgármestere, Székyné Sztrémi Melinda beszédében úgy fogalmazott: ebben a városban nincs többé helye semmilyen gyűlöletkeltésnek, kirekesztésnek, lelki és fizikai erőszaknak.
A salgótarjáni zsidó temetőben 1.470 név olvasható kőbe vésve, azoké, akik elpusztultak a holokausztban.

A polgármester a Fő téri Radnóti szobornál tartott megemlékezésen az 1944-es eseményeket felidézve elmondta: április 4-én érkezett meg a gettósításról rendelkező belügyminisztériumi rendelet a salgótarjáni polgármesteri hivatalhoz, 12-étől kötelezővé vált a sárga csillag viselése, kijelölték a helyi zsidók számára tiltott helyeket, és május 3-án megkezdődött a zsidók gettóba gyűjtése.
Három gettót hoztak létre a városban. Június 5-én a volt szénbánya gazdasági udvarán és az istállókban 2.310 embert zsúfoltak össze a gyűjtőállomáson, majd június 13-án megkezdődött a deportálás. A vasúti szerelvényeket Kassán át indították Auschwitzba. Június 16-án befejeződött a salgótarjáni zsidók elszállítása a haláltáborba, ahol az öregeket és gyerekeket elnyelte a gázkamra, a munkaképesek különböző német városokba kerültek munkavégzésre.

Székyné Sztrémi Melinda elmondta: a kevés túlélő, a visszatérők nem találták a helyüket Salgótarjánban, nem találtak nyugalmat az elhurcoltak hozzátartozói sem, többségük az emigrációt választotta vagy más településre költözött.

A polgármester úgy fogalmazott: a holokauszt bűne Salgótarjánban is felveti a többségi társadalom felelősségét akkor is, ha tudjuk, sokan nem értettek egyet a zsidók üldözésével, sőt többen igyekeztek menteni őket, szembenézve a megtorlással, akár az elhurcoltatással is.
Ebben a városban sem engedhetünk teret a faji, vallási előítéleteknek, mert a történelem arra is megtanított bennünket, hogy a szóbeli előítéletességtől egyenesen vezet az út az úgynevezett végső megoldáshoz - mondta.