Bánfi csökkentené az alapkamatot

A lap emlékeztet arra, hogy a tanács legutóbbi, május végi kamatdöntő ülésén a testület többsége a jegybanki alapkamat 8,25-ről 8,5 százalékra emelése mellett döntött, néhányan a kamattartásra voksoltak, s csupán Bánfi Tamás szavazott a csökkentésre.

A Budapest Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára szerint a kamatemelés veszélyes, a 2009 végére kitűzött 3 százalékos inflációs cél csak erőltetett intézkedésekkel teljesíthető; a gazdasági helyzet a célkitűzést legfeljebb egy év múlva tehetné reálisan elérhetővé.

Szerinte ma már az eurózónában megjelölt 3 százalékos szint is vitatható, mert a korábbi évekre jellemző inflációs szint napjainkra nem elhanyagolható mértékben emelkedett.

"Az adott inflációs célkövetés rendszerét lehet szeretni és nem szeretni. Én az utóbbiak közé sorolható kisebbséghez tartozom"- mondta Bánfi.

Az egyetemi tanár szerint, ha a kitűzött inflációs cél látványosan nem teljesül, és a jegybanknak a vétlenségét (ami lehet igaz is) utólag magyarázni kell, akkor ez a rendszert legfeljebb a még ki nem talált jobb helyett lehet eltűrni. Elméleti kifogása szerint az inflációs célkövetés a dinamikát magyarázza, a szintekre nem értelmezhető.

Bánfi ugyanakkor a célkövetés rendszerét figyelembe véve is a kamat csökkentését látja a megfelelő lépésnek, miután a negyedéves inflációs indexek (az MNB előrejelzésében 2010-re) 3,1-2,9-2,9-2,9 százalék, vagyis megfelelnek "a korábban meghatározott, ma erősen optimistának tűnő 3 százalékos inflációs célnak".

A monetáris tanács tagja szerint elfogadhatatlanok azok az érvelések, amelyek szerint az export és a forint árfolyama között nem lehet összefüggést találni és az árfolyam és a növekedés kapcsolata is egyértelmű. Becslések szerint mintegy 10 százalékos árfolyam-erősödés 0,4-0.6 százalékos növekedéscsökkenést okozhat - mondta.