"A regénybeli fiktív események 50. évfordulója, 1954 óta mindenféle joyce-os dolgokkal ünneplik a Bloomsdayt, Dublinban például, ahol az Ulysses játszódik, rituálisan végigjárják a regény helyszíneit" - mondta el az MTI-nek Goldmann Márta, a Berzsenyi Dániel Főiskola docense, a Magyarországi James Joyce Társaság titkára. Hozzátette, Magyarországon a 90-es évek elejétől terjedt el a Bloom-nap ünneplése, leginkább a főhős szülővárosában, Szombathelyen.
A kutató megjegyezte: az Írországból származó írót a magyar kritika sokáig nem értette, néha félremagyarázta, így valódi befogadása a 80-as évek közepéig váratott magára. Elmondása szerint azonban a rendszerváltás után felélénkültek az Ulysses írójával kapcsolatos magyarországi kutatások, amit segítenek a Szombathelyen szervezett Joyce-konferenciák is.
"Néhány munkatársammal nekiláttunk elkészíteni az Ulysses új, kritikai igényű magyar szövegét" - számolt be az MTI-nek Kappanyos András irodalomtörténész, fordító. Mint elárulta, a magyar szöveg készítése csoportos műhelymunkában zajlik. Az új Ulysess-kiadáshoz elsősorban Szentkuthy Miklós fordítását veszik alapul, de támaszkodnak a Joyce-kutatás azóta elért eredményeire is, így az új magyar változat egyaránt megfelel majd a tudományos és művészi igényeknek is.
"A Stephen Hero - Joyce egy korai regénye, mely Magyarországon még sosem jelent meg - fordítása már elkészült, de a jogtulajdonosok engedélyének hiányában kiadásáról egyelőre nem lehet szó. Mivel ők nem válaszolnak a Magyarországról jövő megkeresésekre, elképzelhető, hogy a jogok lejártáig, 2012-ig kell várni" - beszélt Kappanyos András egy másik, Joyce-szal kapcsolatos projektjükről.
Mint a kutató elárulta, az Európa Kiadó egy Joyce-életműkiadást szeretne indítani, amire elmondása szerint még nem volt példa hazánkban. "Ehhez az Ulysses kivételével készen állnak a szövegek, csak a jogi akadályok késleltetik a tervek megvalósulását" - tette hozzá.
Az Ulysses minden idők talán legvitatottabb regénye, rajongói és ócsárolói ma is összecsapnak. A kiadástól függően 700-1000 oldalas mű Ulysses (Odüsszeusz) történetét parodizálva mutatja be a görög hőst képviselő Leopold Bloom, felesége, a Pénelopét megtestesítő Molly Bloom és fiuk, a Télemakhosznak megfelelő Stephen Dedalus cseppet sem kalandos bolyongásait Dublin utcáin.
A Joyce-rajongók szemében legendásnak számító Bloomsday a valóságban a szerző első randevújának napja volt Nora Barnacle nevű szerelmével, aki szobalányként dolgozott egy dublini szállodában, majd az író élettársa, később felesége lett. Molly Bloom alakját róla mintázta Joyce.
A ma a világirodalom egyik klasszikusának tekintett kísérleti prózafolyam kezdettől fogva támadások kereszttüzében állt, míg napjainkban alighanem előkelő helyen szerepel azoknak a könyveknek a listáján, amelyeket megvesznek ugyan, de nem olvasnak el.
Először 1918 áprilisától közölte folytatásokban a Little Review című amerikai magazin, de 1920 decemberében megszakították a sorozatot: "A bűn felszámolásáért küzdő társaság" nevű amerikai erkölcsvédő szervezet ugyanis obszcenitás címén feljelentette. Lehet, hogy éppen ez indította el a mű karrierjét: nem sokkal később ugyanis a Shakespeare and Co. párizsi könyves cég ezer példányban kiadta a korszakalkotó regényt.
Angol nyelvterületen azonban valóságos vadászat indult az Ulysses ellen: az Egyesült Államokban a postaszolgálat nyilvánosan elégette az elkobzott példányokat, Nagy-Britanniában a vámosok szintén elkobozták a művet. A botrány azonban jót tett neki: valósággal elkapkodták a következő kiadásokat, és végül 1933-ban egy amerikai bíróság kimondta, hogy "nem obszcén".
A kultuszregény stílusában a realizmus a fantasztikummal váltakozik. Leghíresebb része Molly pont és vessző nélküli, hosszú monológja, amely az eredeti kiadásban 80 oldalt tölt meg, és az igen szóval kezdődik és végződik. Az élet és a szerelem dicsőítésének tekintik, ugyanakkor nagyon közvetlen és nyers nyelvezetű.
A mű hazai történetéhez tartozik, hogy az Ulysses 1974-es és 1986-os kiadása - fülszövegében és Ungvári Tamás írta utószavában - május 16-ra, illetve július 16-ra teszi a Bloomsday dátumát. A legenda szerint ezzel a Nagy Imre kivégzésére (1958. június 16.) való mégoly távoli utalást is szerette volna elkerülni a Kádár-korszak könyvkiadása. Az MTI kérdésére azonban Goldmann Márta úgy vélte, ezt az elméletet semmi sem bizonyítja.
