Az uniós szakminiszterek által a múlt héten kötött kompromisszum alapján a munkaidő felső határa általános szabály szerint továbbra is heti 48 óra lenne, de a munkáltató és a munkavállaló szerződéses megállapodása esetén 60 - ügyeleti munkakörökben 65 - órás munkahét is engedélyezhető lenne.
Szűcs Erika erről azt mondta: "Mi a magyar delegációnak olyan mandátumot adtunk, hogy ne szavazza meg ezt az indítványt". A miniszter ezt azzal indokolta, hogy a magyar foglalkoztatási ráta 7-8 százalékkal alacsonyabb az uniósnál, ugyanakkor a ledolgozott munkaórák száma csak 1,7 százalékkal kevesebb.
Ezt az jelenti, hogy kevesebb magyar többet dolgozik, ezért - mutatott rá a miniszter - a kormánynak az a szándéka, hogy a foglalkoztatásba bevontak számát és ne a munkaórák számát bővítse.
Hozzátette: ezzel szemben áll az egészségügy igénye, amely a mai szervezettsége mellett azt szeretné, ha fennmaradna a több munkaóra lehetősége. Hosszabb távon azonban az lenne a megoldás, hogy egy jobb szerkezetű egészségügy, jobb munkaerő-ellátással, tisztességes, normális munkaidőben biztosítsa a feladatok elvégzését, és ehhez "ne eszméletlen túlmunkára" legyen szükség.
A miniszter elmondta, értik a gazdasági élet szereplőinek törekvését, hogy rugalmasabb legyen a foglalkoztatás a munkavállaló beleegyezésével, ugyanakkor - tette hozzá - a munkavállaló nincs mindig olyan helyzetben, hogy valóban a saját érdekei szerint cselekedjen