Diszkriminatív a közmunka-kikötés
kisebbségi ombudsman szerint törvény- és alkotmányellenes, továbbá diszkriminatív azoknak az önkormányzatoknak a döntése, amelyek a segélyek kifizetését munkához kötik. Kállai Ernő megállapításait az érintett települések vezetői eltérően fogadták, közülük
2008. június 17. kedd 20:20 - Hírextra
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa vizsgálati jelentésében azt állapította meg, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település, Monok példáját követve Ivád, Sárospatak és Kerepes önkormányzata is tudatosan törvényt sértett, amikor munkavégzéshez kötötte a segélyek kifizetését.
Kállai Ernő úgy látja, a problémák a mélyszegénységet érintik, viszont kisebbségi, így romaügy lett belőle, ami végiggyűrűzik az egész országon, ezért vált szükségessé a hivatali vizsgálat.
A kisebbségi ombudsman veszélyesnek tartja a sorok között megbúvó kirekesztő gondolkodásmódot, a "szalonrasszizmust".
Az érintett önkormányzatoknál vegyes fogadtatásra találtak Kállai Ernő szavai: Sárospatak alpolgármestere megdöbbenve fogadta a kisebbségi ombudsman jelentését, a kerepesi önkormányzat a kérdésben az Alkotmánybírósághoz fordul, Ivád jegyzője azonban egyetért az országgyűlési biztos megállapításaival.
Aros János, Sárospatak fideszes alpolgármestere megdöbbent az ombudsman véleményén, és úgy vélte: a jelentés ellentétet szít romák és nem romák között.
Az érintett Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal borsodi kirendeltségének vezetője azt közölte, már vizsgálják a monoki képviselő-testület döntésének jegyzőkönyvét, és ennek eredményétől függően tesznek majd észrevételt.
Az önkormányzati tárca ezzel összefüggésben azt közölte, hogy a hivatal "munkáját a hatályos jogszabályoknak megfelelően, tekintettel az ügy társadalmi jelentőségére is, fokozott körültekintéssel végzi".
Franka Tibor, Kerepes polgármestere szerint a kisebbségi ombudsman nem autentikus személy a segélyek kifizetése ügyében, álláspontja szerint ugyanis nem kisebbségi kérdésről van szó. Közölte, az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordul és a helyi testület döntése értelmében július 1-jétől alkalmazni kívánja a segélyek kifizetése feltételeként a munkavégzést.
Kadlott Csaba, Ivád jegyzője azt mondta: egyetért a kisebbségi ombudsmannal és a törvényeknek megfelelően fog eljárni. Hangsúlyozta: nem ért egyet a rendelettel, jogköre azonban csak arra terjed ki, hogy jelzi a törvénysértést.
Kállai Ernő az érintett önkormányzatoktól azt kérte, vonják vissza rendeleteiket. A kisebbségi ombudsman továbbá arra kérte az önkormányzati minisztert: jogköréből eljárva hívja fel a közigazgatási hivatalok figyelmét az említett esetekre. Kállai Ernő felhívásához hasonló kérést terjesztett elő Szűcs Erika szociális miniszter is kollégájának, Gyenesei Istvánnak.
A közigazgatási hivatal ellenőrzési hatáskörében eljárva vizsgálhatja meg az önkormányzati rendeletek törvényességét. Ha a hivatal úgy találja, hogy egy rendelet jogszabályt sért, felszólítja a rendeletet kiadó képviselő-testületet arra, vonja vissza, vagy módosítsa azt.
A közigazgatási hivatal észrevétele azonban nem kötelezi semmire a képviselő-testületet, mert önkormányzati rendeletet csak az Alkotmánybíróság semmisíthet meg; így "alapesetben", tehát sürgősségi eljárás nélkül akár évek is eltelhetnek, mire hatályon kívül helyezhetik a vitatott rendeleteket.
Forrás: MTI