Rendőr az operában

Sarolt szerepéről álmodozott Kelemen Éva, a tehetséges kabai rendőrnő, ám végül az István, a király rockopera 25. jubileumi díszelőadásán Éder Enikő temesvári színésznőre osztotta István anyjának szerepét Szikora János, a rendező. Éva egy úrhölgyet alakít a darabban.

- Kétezren indultak a szerepválogató műsorban, ön eljutott a finisig. A női főszerepek között talán a Sarolt-döntőt kísérte a legnagyobb érdeklődés. Mindenki tudta, hogy rendőr létére ígéretes amatőr énekes, legnagyobb riválisa ellenben profi színész. A zsűri is elismerte, hogy jobb hangi kvalitásokkal rendelkezik. Ennyit nyomott a latban a színészi rutin?
- A versenyre amatőrök és profik is jelentkezhettek. Hétről-hétre készültünk különböző énekes produkciókkal. A koreográfia Novák Péter munkáját dicséri. Abban szabadon mozoghattunk, színészi képességeink a próbákon nem nyomtak latba, nem kaptunk külön instrukciókat, miképpen gesztikuláljunk, vagy a mimikával hogyan játsszunk. Énektanárunk mindig megelégedéssel nyugtázta, amit nyújtottam. Büszke vagyok, hogy noha semmilyen színészi előképzettségem nincsen, az első kettőben benne voltam a Saroltért folytatott harcban. A zsűri véleménye sem volt egyhangú, de a többség így döntött, és ezt tiszteletben tartom - összegzi véleményét a párharcról és a döntésről Kelemen Éva.
- Ön nem most alakítaotta volna először Sarolt szerepét, ahogy más kollégái közül is többen játszották már a megkapott vagy áhított figurákat.

- Így van. Kabán élek, 2002 óta játsszuk a Kabai Nyári Színházzal az István a királyt, amelyben Saroltot alakítom. Fantasztikus szabadtéri előadás kerekedett ebből, közel kétszáz szereplővel, lovakkal. Minden nyáron műsorra tűzték, több ezer ember előtt léptünk fel, Romániában is nem egyszer vendégszerepeltünk.

- Hírlik, hogy énekesi képességei már korán megmutatkoztak.
- Kiskoromtól kezdve énekelek. Általános iskolai énektanárnőm fedezett fel, az ő kórusában kezdtem. Aztán a debreceni Csokonai Színház művészei jártak Kabára, s foglalkoztak velünk, köztünk Vadász Dániellel, aki most a Budapesti Operettszínház tagja. Versenyekre, fellépésekre jártunk. Népdalversenyen is indultam, de ez nem volt jó választás, mert a népdal tönkreteszi a musicalénekes hangját, ugyanis teljesen máshol kell képezni a népdalokhoz a hangokat. A gimnázium mellett is folytattam a fellépések sorát, azonban nem mertem feltenni a szín pályára az életemet. Nem vált belőlem hivatásos művész, habár az éneklést sohasem hagytam abba. Azt nem lehet! Az a szívem csücske. Az egyik, a másik a rendőrség.
- Érdekes párosítás. A kollegák mi szólnak, hogy a kabai rendőrőrs körzeti megbízottja egy "dalos pacsirta"?
- Nagyon támogatnak. Úgy kerültem Kabára, hogy már tudták, hamarabb voltam énekes, mint rendőr. Eljönnek a fellépéseimre, szurkoltak végig a vetélkedő alatt is. Nem cikiztek soha emiatt. Többet énekelnek ők szolgálatban, mint én, amikor szól a rádió. Rendőrbál volt május 20-án a Szépművészeti Múzeumban. Felkértek, hogy énekeljem el a himnuszt díszegyenruhában. Az országos rendőrfőkapitány és a budapesti rendőrfőkapitány is odajöttek és gratuláltak. Megdicsértek, hogy ez nagyon fantasztikus és büszkék rám - mosolyodik el a fiatal főtörzsőrmester.

- Hogyan tovább?
- Engedélyezett távollétem június 20-áig szól. Azt, hogy mi lesz utána, még nem tudom. Az éneklést szeretném összeegyeztetni a munkámmal. Tíz éve dolgozom a rendőrségnél, utolsó éves vagyok a Rendőrtiszti Főiskolán. Már csak az államvizsga hiányzik.
- Mit szól a népszerűséghez? Sokan dúdolják, hogy "rendőrnő az álmom"?
- Ez a párom kiváltsága, de örülök, ha hallom, ahogy már a Társulat is elénekelte. Kabán és a környéken ismernek, mint rendőrt, mint énekest. Odajönnek, beszélgetnek. Újdonságként hatott, hogy Pesten vadidegenek gratulálnak, lefotóznak a metrón, idős nénik susmorognak, hogy élőben jobban mutatok, mint a tévében. Eleinte tartottam attól, hogy negatív rendőrként jutok az emberek eszébe - ami a közhelyek miatt akár így is lehetne. Szerencsére csak szeretetet érzek.
- Sőt, láthatóan a rendőrség népszerűségét is növeli. Milyen rendőrnek tartja magát?
- Következetesnek. Ha keménynek kell lenni, kemény vagyok, ha humánusnak, akkor az vagyok. Körzeti megbízottként tartanom kell a kapcsolatot Kaba, Tetétlen és Sáp önkormányzataival, polgármestereivel és a szociális intézményekkel. Mindenkivel igyekszem megtalálni a megfelelő hangot. Ha kimegyek egy helyszínre, nem számít, hogy ismerősbe botlok-e, az adott történéseket kell analizálni, és aszerint dönteni. Az anyagi káros balesetek helyszínelése, a betörések, a családi verekedések, az élet elleni bűncselekmények komplex munkát adnak.

- Van emlékezetes esete?
- Történt egy kettős emberölés Püspökladányban. Éppen szolgálatban voltam. Láttam, ahogy elviszik az elkövetőt, akivel éveken keresztül egymás mellett laktunk. Az áldozatok olyan helyzetben feküdtek, és annyi vér volt mindenütt, hogy nem láttam az arcukat. Órákkal később tudtam meg, hogy egyikükkel együtt nőttem fel. Jó tanuló volt a srác, de az évek során lecsúszott. Tartottam attól, hogy majd ezzel az esettel álmodok. De szerencsére nem. Akkor lelkileg kiálltam a próbát - emlékezik Kelemen Éva.

- Rendőri tartása a szereposztó show-műsorban is megmutatkozott. Emelt fővel búcsúzott Sarolttól, de ha jól tudjuk, nem végleg.
- A budapesti előadások után augusztusban Szegeden, novemberben Debrecenben játszunk. Úgy hírlik, ott a második szereposztás kerül sorra, s abban én alakítanám Saroltot.