A több hónapos, Németország legkülönbözőbb helyein végzett kutatómunka - elsősorban a személyes, illetve csoportbeszélgetések - alapján kitűnt, hogy az idegenellenesség egyre nagyobb méreteket ölt. Az elmúlt időszakban azonban megváltozott annak fő "indítéka", ugyanis a külföldiekkel szembeni ellenérzés fő okát nem a munkahely esetleges elvesztése miatti aggodalom jelenti, hanem a kulturális különbözőség.

Így a csütörtökön nyilvánosságra hozott tanulmány rámutatott: a legtöbben különbséget tesznek az úgynevezett jó és rossz külföldek között. A jók közé tartoznak azok, akik igyekeznek alkalmazkodni, illetve integrálódni, a rosszak közé pedig azok, akik kulturális, nyelvi sajátosságaik megőrzését részesítik előnyben. A legnagyobbak a fenntartások a Németországban élő törökökkel, illetve oroszokkal szemben.

Szakértők szerint a demokráciával kapcsolatos ismeretek hiányával magyarázható elsősorban az, hogy a németek többsége ellenzi a sokszínűséget. A felmérésből kitűnt, hogy a demokrácia sokaknak a választójogot jelenti, amúgy pedig úgy tekintenek rá, hogy az a hatalmon lévők "biznisze". A demokráciával kapcsolatos elvárás tulajdonképpen a jólét iránti elvárással egyenlő, s ezért is van az, hogy ahol a jólét kívánnivalót hagy maga után - mint például az egykori NDK-hoz tartozó keleti tartományokban -, felerősödnek az antidemokratikus törekvések, illetve erősödik a szélsőjobboldal.
A felmérés szerint egyébként Németország nyugati felében a megkérdezettek 50 százaléka elégedetlen a demokrácia helyzetével, míg ugyanez az arány a keleti tartományokban 75 százalékos.