Az orvostudomány egyik legjelentősebb sikere, a fertőzések elleni védőoltások bevezetése az immunválasz szándékos kialakításán alapszik. A WHO kiterjesztett védőoltási programját 1974-ben indították el, segítségével ma már a világ gyermekeinek 80-85 százaléka megkapja a védőoltásokat (Magyarországon ez az arány közel 100 százalék). Az immunizálás évente életek millióit menti meg, megelőzi a fertőző betegségek által okozott rokkantságot és halálozást, a kezelés költségeinek töredékéért. A WHO el kívánja érni, hogy az oltások hatására 2010-re a kanyaró és a rubeola is eltűnjön Európából.
A fertőző betegségek, különösen a védőoltásokkal megelőzhető fertőző betegségek számának drasztikus csökkenése egyike a magyar közegészségügy legnagyobb sikereinek. Hazánkban csaknem húsz megbetegedés ellen lehet védőoltással védekezni, a gyermekeknek kötelezően tíz fertőző betegség megelőzésére kell oltást kapniuk 15 éves korukig. Vannak szülők, akik az oltási reakciók, esetleges szövődmények elkerülésére való hivatkozással megakadályozzák, hogy gyermekük megkapja a védőoltást. Ez azonban nagyfokú felelőtlenség, mert az oltási reakciók sokkal enyhébbek, mint a betegség, amelyet így nagy eséllyel megkaphat az oltatlan gyermek.
2006-tól változott a gyermekeknek kötelezően adott védőoltások rendszere, olyan új, többkomponensű oltóanyagok jelentek meg, amelyek lehetővé teszik, hogy kevesebb (20 helyett 11) szúrással ugyanazt a védettséget biztosítsák a gyermekeknek, így az esetleges szövődményeket is csökkentik. Kevesebb mellékhatással jár, hogy a korábban használt, úgynevezett élővírust tartalmazó oltóanyagokat biztonságosabb, inaktivált vírust, illetve nem az egész elölt baktériumot, hanem annak tisztított antigénjeit tartalmazó vakcinák váltották fel. (Az Európai Védőoltási Hetet idén áprilisban rendezték meg.)
