Mennyi jut a nyugdíjasoknak?

- Az év eddigi szakaszában sok, a nyugdíjasok számára létfontosságú fogyasztási cikk és szolgáltatás ára emelkedett. Hogyan ítéli meg ezek hatását?

- Összegző véleménnyel kezdem: a helyzet még nem jó, de 2007-hez viszonyítva javuló, és a várható kilátások rövid távon is egyre kedvezőbbek. Ahhoz, hogy ezt alátámasszuk, kicsit vissza kell pillantani a 2007-es esztendő főbb momentumaira, tendenciáira. Tavaly az összes nyugdíjast érintő januári nyugdíjemelés mértéke 4 százalék volt. A mintegy 800 ezer nyugdíjasnak a 3-15 százalékos nyugdíjkorrekciós intézkedését is figyelembe véve a januári emelés összességében 5,7 százalékos mértékűnek tekinthető. Ez egészült ki novemberben további 2,4 százalékkal. Így végül 8,1 százalékos nyugdíjemelést kell összehasonlítani a tárgyévi fogyasztói árnövekedéssel.
- Mi az eredménye az összehasonlításnak?

- Az összes háztartást figyelembe véve 2007 első negyedévében a fogyasztói árnövekedés 8,3 százalék volt. Ugyanakkor ez a fogyasztói árnövekedés, a nyugdíjasokra jellemző fogyasztási szerkezetet figyelembe véve elérte a 11,7 százalékot! Az igen nagy, 3,4 százalékos különbség - amióta a nyugdíjasok fogyasztási árindexét is kiszámítják, vagyis öt év alatt - példa nélküli volt.
Ennek következtében 2007 első negyedévében a nyugdíjak vásárlóértéke átlagosan 6 százalékkal romlott. A nyugdíjasok szempontjából a helyzet év végére valamelyest javult. Az összes háztartást figyelembe véve a fogyasztói árindex 8 százalékra mérséklődött és a nyugdíjak vásárlóértéke az év egészét tekintve már "csak" 3,6 százalékkal csökkent. A reális értékeléshez azonban hozzátartozik, hogy a bérből és fizetésből élők reálbérének csökkenése közel 6 százalék volt és az is, hogy az ezt megelőző hat évben a nyugdíjak vásárló értéke mintegy 30 százalékkal növekedett - sorolja az adatokat Matlák József.

- Hogyan kapcsolódnak a múlt év adataihoz, tényeihez a 2008-as év eddigi tapasztalatai?

- Először vegyük szemügyre a nyugdíjak alakulását. 2008-ban az összes nyugdíjast érintő januári emelés mértéke 5 százalék volt. A mintegy 700 ezer nyugdíjast érintő 4-14 százalékos nyugdíjkorrekciós intézkedést is figyelembe véve a januári emelés 6,5 százalékos mértékűnek tekinthető. A májustól januárig visszamenőleg folyósított további 1,1 százalékos emeléssel az ez évi eddigi átlagos nyugdíjnövekedés 7,6 százalék. Ebből látható, hogy az idei nyugdíjemelés eddig kedvezőbben alakult a tavalyinál.

- Ám célszerű lenne, ha a 2008. évi nyugdíjemelést összehasonlítaná a fogyasztói árakkal.

- Az első negyedévben - az összes háztartásra számítva - a fogyasztói árindex az előző év azonos időszakához képest "csak" 6,9 százalékkal emelkedett. A nyugdíjas fogyasztói árindex ennél most is magasabb, 7,8 százalék, de a különbség már sokkal kisebb, mint 2007-ben. A fogyasztói árindex az előző év végétől hónapról hónapra csökken és a két fogyasztói árindex - az összes háztartásra és a nyugdíjasokra számított - egyre közelebb kerül egymáshoz. Januárban a különbség még 1,2 százalék volt, márciusra már 0,6 százalékra mérséklődött, miközben a fogyasztói árindex emelkedése 6,7 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói árindex pedig 7,3 százalékra csökkent.

- Folytatódhat-e ez a tendencia? Hiszen a nyugdíjrendszerünk vitájában napról napra hallunk új pro és kontra érveket, valamennyi politikai erőtől...

- Várhatóan folytatódik. Éves szinten a nyugdíjak vásárlóértéke legalább 1 százalékkal fog növekedni. Ha a nyersolaj világpiaci ára jelentősen már nem fog nőni, s a magyar mezőgazdaságot nem sújtja a tavalyihoz hasonló fagy vagy aszálykár, akkor minden esély megvan arra, hogy a nyugdíjas fogyasztói árindex növekedése tovább lassuljon, és a nyugdíjak vásárlóértékének erősödése az 1 százalékot meghaladó mértékű legyen. Ha pedig a fogyasztói árak a vártnál kedvezőtlenebbül alakulnának, akkor novemberben - januárig visszamenőlegesen - nyugdíjkorrekció fogja ezt kompenzálni - hangsúlyozta a szakember.