Mintegy 30 ezren helyi idő szerint 4 óra 58 percre várták a hajnalhasadást, de a napsugarak nem tudták áttörni a fennsík feletti sűrű felhőket. Ez azonban egyáltalán nem ártott a hangulatnak. A jelenlévők között voltak, aki a kelta hagyományoknak megfelelően druida-öltözékben jelentek meg és a nyári napfordulót az ősök tiszteletének tekintették.
Egy londoni úriember egyenesen a "6000 éves angol tradíciót" emlegette, a rejtélyes eredetű köveket pedig e rítus katedrálisának nevezte. Másokat az vonzotta ide, hogy annak idején a hippik is szívesen gyűltek itt össze, és ezt azt érzést próbálták feleleveníteni. Megint mások csupán a "buli" kedvéért látogattak el Stonehenge-be.
A kövek közé az angol nemzeti örökség döntése nyomán 1978 óta nem lehet bemenni, csupán kívülről engedik körbe járni. A nyári napforduló ünnepe kivételt jelent. 1985-ben viszont olyan heves összecsapások voltak a rendőrök és az ünneplők között, hogy 15 évre megtiltották a rítust. E másfél évtized alatt nem egyszer ugyancsak a rendőröket kellett bevetni, hogy szétzavarják az ünnepükről lemondani nem akarókat. 2000-től azonban újból engedélyezték és az ünnepek azóta, kisebb incidensektől eltekintve, békésen zajlanak.
Az illetékesek mindazonáltal most is a helyszínen vannak, és vigyáznak arra, hogy egyetlen darabot se vigyenek el vagy hogy ne rongálják meg a köveket.
A Londontól mintegy 140 kilométerre délnyugatra fekvő Stonehenge a feltételezések szerint három szakaszban épült fel kr.e. 3000 és 1600 között. A kör alakban elhelyezkedő kövek Nagy-Britannia legnagyobb turisztikai látványosságai közé tartoznak: évente több mint 750 ezren keresik fel. Eredete körül ma is sok vita folyik. Az idén májusban azonban olyan kutatások láttak napvilágot, amelyek szerint a kőkör kezdetben temetkezési hely volt, és erre utal, hogy ötezer éves elhamvasztott emberi maradványokra bukkantak Stonehenge-ben.
