A részecskegyorsító nem pusztítja el a Földet

A jelentés azokra a félelmekre igyekezett választ adni, amelyek szerint az új szupergyorsító oly nagy kapacitású, hogy működtetése előre nem látható következményekkel járhat. A létesítményt bírálók szerint mindenekelőtt a hadronütköztetőben képződő mini fekete lyukak a Föld puszta létét is veszélyeztethetik.

A jelentés szerint azonban nincs ilyen veszély - olvasható a BBC honlapján.

Az LHC jelenleg a világ legnagyobb gyorsítója, amely Genf mellett egy 27 kilométeres alagútban üzemel majd. A berendezésben hét terraelektronvoltra, azaz hétszer tíz a tizenkettediken elektronvolt energiára felgyorsított protonokat ütköztetnek majd egymással. A kutatók olyan alapvető kérdésekre keresik a választ, mint hogy a világ keletkezésekor az első milliomod másodperc előtti időben létező anyagnak milyen volt sűrűsége, hőmérséklete, s egyéb tulajdonságai.

Az LHC keretében egyébként hat "detektor" követi nyomon és elemzi az ütközések során felszabaduló részecskéket.

A fizikusok többsége szerint az LHC által előidézett kataklizma a science fiction birodalmába tartozik. Ugyanakkor bizonyos aggodalmat kelt, hogy a hadronütköztető mini feketelyukakat "állít elő", amelyek olyannyira "felduzzadhatnak", hogy elnyelhetik bolygónkat.

A bírálók hipotetikus részecskék, úgynevezett strangeletek képződése miatt aggodalmukat fejezték ki. Véleményük szerint ezek a hadronütköztetőben képződő részecskék olyan folyamatot indíthatnak be, amelynek a következtében a közönséges atomok magja tömegesen valamilyen ismeretlen anyaggá változik. E folyamat következtében bolygónk forró és holt masszává alakul át.

A jelentés szerint, amelyet a CERN vezető elméleti szakemberei állítottak össze, az elmúlt évmilliárdok során a Földön maga a természet generált oly sok részecskeütközést, amelyre az LHC csupán egymillió kísérlet során képes képezni. Ennek ellenére bolygónk mégis létezik.

"Nincs alapja azoknak az aggodalmaknak, amelyek az LHC-ben esetleg képződő új részecskék, vagy anyag következményeivel kapcsolatosak" - emeli ki a dokumentum.

Az új jelentés annak az elemzésnek a frissített változata, amelyet 2003-ban független szakemberek végeztek

A legújabb dokumentum szerzői, beleértve John Ellis elméleti fizikust, megerősítik, hogy a hadronütköztetőben képződhetnek feketelyukak. A szakértők szerint azonban ha a mikroszkopikus fekete lyukak a protonok belsejében a kvarkok és gluonok ütközése következtében egyenként képződnek, feltehetőleg képesek lesznek az eredeti részecskékké vissza is változni.

A jelentés szerint amennyiben képződnének is mikroszkopikus fekete lyukak, élettartamuk igen rövid lesz.

Ami a feltételezett részecskét, a strangeletet illeti, a jelentés szerint ezeknek a keletkezése az LHC-ben még kevésbé valószínű, mint a New Yorkban 2000 óta üzemelő relativisztikus nehézion-ütköztetőben (RHIC). (A korábbi csörtéket a részecskegyorsítók biztonsága kapcsán a New York-i létesítmény üzembe helyezése miatt vívták)

A tudományos világ konszenzusa a CERN elméleti fizikusai javára billenti a mérleg nyelvét, ám 2003-ban Adrian Kent, a Cambridge-i Egyetem elméleti fizikusa írt egy tanulmányt, amelyben arra mutatott rá, hogy a tudósok nem vették kellőképp figyelembe a "gyilkos strangeletek" kockázatával kapcsolatos katasztrófa-forgatókönyvet.

A CERN szupergyorsítóját eredetileg 2007. november 26-án kellett volna üzembe helyezni, ám az indítást több alkalommal is elhalasztották. Jelenleg valamikor a nyárra tervezik a startot.

Az első esetben a halasztás oka a 2007 márciusában bekövetkezett baleset volt, amely az LHC négypólusú mágnesének feszültség alatti tesztelése közben következett be: az alagútban, az LHC egyik legfontosabb detektora közelében felrobbant a mágnes, a létesítményt ki kellett üríteni.

Idén márciusban hét felperes beadvánnyal fordult az Egyesült Államok hawaii körzeti bíróságához, azt követelve, hogy függesszék fel a szupergyorsító indítását. A felperesek egyike annak idején biztonsági aggodalmak ürügyén hasonló végzést szeretett volna meghozatni az RHIC ellen is.