Hiller a keretszámokról

A kormány elé kerülő javaslat értelmében emelkedik a természettudományos és a műszaki képzésre felvehető hallgatók száma és csökken a társadalomtudományi képzésben tanulóké - tette hozzá a sajtótájékoztatón a szaktárca vezetője.

Hiller István közölte, hogy az agrár szakterületre 1.900, a természettudományos képzésbe 4.200, a műszaki képzésbe 9.700, a gazdaságtudományi képzésbe 5.900, míg a társadalomtudományi képzésbe 3.000 hallgatót vennének fel. Nem változik az osztatlan orvosi és jogi képzésben tanulók száma.

Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke elmondta: azt kérték, hogy a felsőfokú szakképzésben betöltetlenül maradó helyeket a vidéki főiskolák keretszámainak növelésére fordítsák.

Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke közölte, a jogi képzés keretszámának stagnálása olyan irányba mutat, amit a hallgatók nem igazán tudnak elfogadni; szerintük csökkenteni kellene ezt a számot.

A miniszter a felvetésekről az MTI kérdésére elmondta, hogy azt a javaslatot terjeszti a kormány elé, amit "szám szerint a Felsőoktatási Kerekasztalon megtárgyaltak és elfogadtak". Hozzátette: a kormány előtt ugyanakkor jelezni fogja a HÖOK javaslatát is az osztatlan jogi képzésben tanulók számának csökkentéséről és a természettudományi, műszaki képzésekre történő átcsoportosításáról. A végső döntésről tájékoztatást fognak adni - ígérte.

Azzal kapcsolatosan, hogy a felsőfokú szakképzés betöltetlen helyeit a vidéki főiskolák kapják, azt mondta: a tárcának az az álláspontja, hogy a kimaradó létszámot fel lehessen használni az államilag finanszírozott képzésben. Arról, hogy ez már mostantól így legyen vagy csak egyéves felkészülési idő után, a kormány dönt majd.

Hiller István megjegyezte: azon nem kívánnak változtatni, hogy az adófizetők pénze a hallgatók teljesítménye és intézményválasztása alapján kerüljön a felsőoktatásba.

A grémium tagjai egyetértettek az emelt szintű érettségi létével, s azzal, hogy a különböző képzési területek egymástól függetlenül maguk dönthessenek arról, mikor kérnek ilyen vizsgát, s ne a kormány határozzon erről - közölte a miniszter.

Hiller István értékelése szerint a kétszintű érettségi beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az idén érettségiző és felvételiző 37.676 diák közül 18.954-en tettek emelt szintű érettségit legalább egy tárgyból.