A júniusi könyvhét igencsak gazdag kínálattal rukkolt ki. Műveikkel rendszeresen jelentkező profi írók mellett szép számmal jelentkeztek elsőkönyves szerzők is, köztük olyanok, akiket nem éppen az irodalmi múltjuk miatt ismertünk meg.

Bach Szilvia parodista - ebben a kategóriában egyetlen női előadóművészünk -hűen önmagához, meghökkentő című kötettel mutatkozott be: "Nem vagyok én Müller Péter". Van, aki - akár csak egy pillanatig - kételkedne ebben?

- Talán megbocsát nekünk egy kis kötözködést: írhatta volna azt is a könyve borítójára, hogy nem Psota Irén vagy Zalatnay Sarolta.

- Ezt már nem mertem volna állítani, hiszen az említett művésznők szerepelnek a paródiáimban, így alkalmasint belebújok a bőrükbe.

- Müller Pétert is utánozza?

- Ha képes lennék rá, akkor nem tagadnám már a címben is, hogy Müller Péter vagyok. Mindössze abban próbálok a nyomába eredni - cseppet sem utánozva őt -, hogy régóta foglalkoztatnak az ezoterikus tudományok, s e tárgyban írtam meg most megjelent "dolgozatomat" - magyarázza Bach Szilvia.

- Az első könyv után tervez újabbakat is?

- Szeretnék még ezzel a témával foglalkozni. Azért is írtam alcímként, hogy "Egy útkereső naplója".

- Megbeszélte Müller Péterrel, hogy az ő nevét szerepelteti könyve címében?

- Még a megjelenés előtt elküldtem neki a kéziratot.

- Hogyan reagált?

- Biztatott, hogy csak így tovább.

- Úgy tudjuk, nemcsak ezoterikus témákban keresi az utat. Írt egy színdarabot is.

- Ez igaz. El is küldtem két színésznőnek, Egri Mártának és Kútvölgyi Erzsinek. Azt mondják: tetszett nekik, a darab pedig már nagy sikerrel megy.

- Ez nem ösztönzi újabb színmű írására?

- Dehogynem. Már írom az egyszemélyes tragikomédiámat, amely egy hajléktalan asszonyról szól. Ezt a szerepet magamnak szánom.

- Látja, már csak irodalomról, színdarabokról beszélgetünk. Mi lesz az eredeti profiljával, a paródiával?

- Lassan húsz éve vagyok a pályán. Be kell látnom, hogy egyedül nem megy. Legalábbis úgy nem, ahogyan szeretném. A világhírű francia film - az Egy férfi és egy nő - nekem azt az ötletet sugallta, hogy válasszak magam mellé egy párt. Ez megtörtént, s bízom abban, hogy Éles István kollégámmal sikeres kettőst fogunk alkotni. Majd meglátják a tévében!