Az 1990. március 10-én Moszkvában megkötött magyar-szovjet kormányközi egyezmény 1991. június 30-át rögzítette a kivonulás befejezéseként, a szovjet alakulatok távozása azonban a tervezettnél két héttel hamarabb megtörtént. A hazánkban állomásozó Déli Hadseregcsoport 1990 márciusában kezdte meg kivonulását az országból. A felszereléseket, harcászati eszközöket és a lebontott laktanyák épületelemeit a záhonyi átrakó pályaudvaron létesített katonai rakodóbázison tették át a magyar szerelvényekből a szovjet vagonokba. A több mint egy évig tartó művelet során a szovjet fél végig tartotta a "menetrendet": a katonák naponta egy-egy szerelvényt indítottak útnak a szomszédos ország közeli-távoli vidékeire.
A személyi állomány kivonása ezzel párhuzamosan zajlott. A szovjet katonákat hazaszállító első katonavonat, amely a Veszprém megyében szolgálatot teljesített harckocsiezred egy gépesített lövész zászlóalját vitte a Szovjetunióba, 1990. március 13-án hagyta el Magyarország területét. A következő 15 hónap folyamán másfélezer, katonákat és eszközöket szállító szerelvény távozott az országból. A hatalmas mennyiségű eszköz és személy szállítása nagy munkát, de jelentős árbevételt is hozott a MÁV-nak. Az 1991. június 16-án elindult utolsó katonavonat a felszámolt rakodóbázisok felszereléseit vitte magával. Az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a hazánkból kivonult Déli Hadseregcsoport parancsnoka 1991. június 19-én 15 óra 1 perckor a záhony-csapi hídnál lépte át a magyar határt.
Mindezeknek emléket állítva az Országgyűlés 2001. május 8-án elfogadta az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a Magyar Szabadság Napjáról szóló koalíciós előterjesztést, amely június 19-ét - az utolsó idegen megszálló katona Magyarországról történt távozása emlékére - nemzeti emléknappá, június hónap utolsó szombatját pedig a Magyar Szabadság Napjává nyilvánította.
E nap alkalmával adják át a Gödöllői Királyi Kastély Dísztermében a Magyar Szabadság Napja-díjat, amelyet olyan személyiségek kapnak, akik az elmúlt évtizedekben nagyban hozzájárultak Magyarország függetlenségéhez, önállóságához, a magyarság megmaradását szolgáló alkotások
létrehozásához, s tevékenységükkel a magyarság fennmaradását szolgálják. Az elismerést eddig Nemeskürty István író, Antall Józsefné, a volt miniszterelnök özvegye, a Kormorán együttes, Makovecz Imre építész, Csoóri Sándor író, Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnöke, Pozsgay Imre egykori miniszter, egyetemi tanár, legutóbb pedig Sebestyén Márta népdalénekes előadóművész kapta meg. A díj idei kitüntetettje Grosics Gyula, a legendás Aranycsapat kapusa.
A megemlékezéshez kapcsolódóan országszerte rendezvényeket tartanak. A fővárosban a Budapesti Búcsú programsorozatát tekinthetik meg az érdeklődők, Gödöllőn kerül sor az "Egy ország halt vele" című darab ősbemutatójára, amely Hunyadi Mátyás királlyá választásának 550. évfordulójának tiszteletére készült Nemeskürty István művei alapján. Az ünnephez kapcsolódva rendezik meg Gödöllőn a magyar polgármesterek 7. világtalálkozóját.
