A franciáké a soros elnökség

A szakállamtitkár szerint az elnökségi programot abban bízva alakították ki, hogy a lisszaboni szerződés január 1-én hatályba léphet. Az egyik kiemelt feladat éppen az lett volna, hogy az ehhez szükséges szabályokat a tagállamok alkossák meg. Az ír referendum azonban elutasította a szerződés megerősítését, így a francia elnökség azzal a kihívással néz szembe, hogy megtalálja a kiutat ebből a helyzetből - mutatott rá Iván Gábor.

A francia soros elnökség másik kiemelt prioritása az éghajlatváltozás elleni küzdelem, az unió bevándorlási politikája és az EU agrárpolitikájának jövője lesz.

Az éghajlatváltozás problémájának kezelésével az a francia elnökség célja, hogy a decemberi Európai Tanács-ülésen szülessen meg az a politikai megállapodás a tagállamok között, amely lehetővé teszi, hogy 2020-ra 20 százalékkal csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása - részletezte a szakállamtitkár.

Hozzátette, hogy fontos még a migrációs kérdésben való egyetértés: a külső határok megerősítése, közös migrációs politika alapjának a kialakítása, a migráció egységes kezelése.

Biztosan szigorodni fog az illegális bevándorlás ügye, de a legális, szakképzett bevándorlók letelepedését egyszerűsíteni fogják. Eddig az utóbb említetteket nem preferálta automatikusan a rendszer - mondta a szakállamtitkár.

A már említett feladatok mellet hasonlóan fontos lesz a mediterrán unió kérdése is, amely elképzelés Nicolas Sarkozy francia államfőtől származik és a tervek szerint július 13-án, a mediterrán országok párizsi csúcstalálkozóján jelenthetik be megalakulását.

A szervezet megalakulásának célja, hogy bizonyos fokú gazdasági és politikai stabilitás jöjjön létre a mediterrán régióban, de nem titkoltan biztonságpolitikai elemeket is tartalmaz az elképzelés - közölte Iván Gábor.