Összeurópai népszavazást szeretnének a lisszaboni szerződésről a Szociális Charta nevű politikai mozgalomhoz csatlakozók - mondta el keddi, budapesti sajtótájékoztatóján Tamás Gáspár Miklós, az erről szóló nyilatkozat egyik megfogalmazója.
2008. július 1. kedd 14:13 - Hírextra
A filozófus szerint a lisszaboni szerződéssel kapcsolatban számos kérdés merül fel. Mint mondta, mindenütt antidemokratikus módon ratifikálták a szerződést, de a magyar parlament egészen "extrém módon" gyakorlatilag titokban fogadta el azt.
Éppen ezért, a szerződést elutasító írországi népszavazás nyomán, Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök javaslatához hasonlóan a Szociális Charta tagjai is összeurópai népszavazást akarnak tartani a lisszaboni szerződésről.
Tamás Gáspár Miklós a charta nyilatkozatát ismertetve hangot adott annak a kifogásának, hogy a lisszaboni szerződés a "szintén antidemokratikus módon elfogadott" európai alkotmányszerződéshez hasonlóan a neoliberális gazdaságpolitika legellenszenvesebb aspektusait foglalja alkotmánytörvény erejű dokumentum formájába.
A volt képviselő kiemelte, kifogásolják azt, hogy a szerződés lehetővé teszi a 60-65 órás munkahét bevezetését, miközben ők 35 órás munkahetet követelnek. A charta tagjai egyúttal tiltakoznak az Európai Unió (EU) bevándorló- és idegenellenes politikája ellen.
Kifogásolják azt is, hogy az EU egyik 2006-os direktívája a telefontársaságok és az internetszolgáltatók számára kötelezővé teszi a telefonbeszélgetések és az online kommunikáció valamennyi forgalmi adatának rögzítését. Tamás Gáspár Miklós szerint ez a Magyarországon hatályos nemzetközi alapjogi szerződések közül hatot vagy hetet sért.
Tamás Gáspár Miklós ezzel párhuzamosan alkotmányellenesnek minősítette a magyar kormánynak azt a lépését, amelynek során átadják az Egyesült Államoknak a bűnözők adatait a vízumkényszer feloldásáért.
A sajtótájékoztatón részt vevő Galló Béla politológus hangsúlyozta, hogy a dokumentum nem Európai Uniós ellenes, hanem egy konkrét intézkedéssorozat elleni határozott tiltakozás.
Az ugyancsak charta-tag Vajnai Attila, a Magyarországi Munkáspárt 2006 alelnöke a dokumentum antirasszista jellegét hangsúlyozta. Véleménye szerint a lisszaboni szerződés alapkövéül szolgáló neoliberális politika az egyik kiváltó oka a rasszizmust erősítő szociális válságjelenségek szaporodásának.
Czöndör Gyula, a Szociális Charta titkára közölte, hogy sok mszp-s keresi velük a kapcsolatot. Hozzátette, hogy eközben az egyik debreceni szocialista barátjának a pártfegyelmi tárgyalásán az egyik legsúlyosabb kifogás az volt, hogy csatlakozott a chartához.
Galló Béla ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a chartához egyébként elvileg pártok is csatlakozhatnak és "mindkét szociáldemokrata párt" élénken érdeklődik irántuk. Az MTI kérdésére Tamás Gáspár Miklós elmondta, hogy jogi szakvéleményt kérnek és azután döntik el, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak-e a lisszaboni szerződés magyarországi ratifikálásának ügyében.
Czöndör Gyula az MTI kérdésére ismertette, hogy a Szociális Chartát 37 személy és nyolc szervezet alapította, azóta körülbelül 150 további csatlakozó aláírás érkezett.
