A riportsorozat a magyar fiatalok szokásait, értékrendjét taglalja. A Trendriport első, április 23-án nyilvánosságra hozott jelentése a digitális technológiák, a digitális kultúra és a tinédzserek viszonyát vizsgálta. A második részben - amelyet kedden ismertettek az újságírókkal - a szerző szemügyre vette a fiatalok kapcsolatát a divattal és a legújabb öltözködési trendekkel, megvizsgálta a zenehallgatás, illetve a zenélés, zenekészítés szerepét a tinik életében, valamint röviden kitekintett a nyári zenei fesztiválokra is.

Az öltözködés és a zene, két olyan eszköz, amelyen keresztül a fiatalok a legintezívebben "kommunikálnak" társaikkal és környezetükkel. Két olyan eszköz, amelyet az aktuális trendek, a divat nagymértékben irányíthat. A tinik életében mégis egy igen ellentmondásos terület - véli Ságvári Bence.

A szerző szerint a magyar fiatalok számára egyszerre fontos a divatosság, vagyis a másokkal való azonosulás, a másoknak való tetszés, de hasonlóan lényeges az egyéniesség, az eredetiség, a csak rájuk jellemző stílus, a többiektől való látványos külsődleges elhatárolódás is. A saját identitás, az önkép, a független gondolkodás megalkotása pedig akár jelentheti a divattal való dacos szembefordulást is.

A riport onlinekutatása szerint a magyar fiatalok 35 százalékának fontos, vagy nagyon fontos a divat, amely iránt nem csupán a lányok érdeklődnek, sőt a fiúk két százalékkal többen állították azt, hogy számukra a divat nagyon fontos. Ennek ellenére a magyar fiatalok közel fele értett egyet azzal, hogy "aki túlságosan követi a divatot, az csak másokat majmol", és további egynegyedük szintén inkább hajlott ennek elfogadására. Az adatok alapján így a fiatalok csaknem háromnegyede nem tartja túlzottan szimpatikusnak a "divatozást", elsősorban azért, mert hiányzik belőle az egyéniség, az eredetiség, a saját kreativitás kifejezésének lehetősége.

Az öltözködés mellett a divat és a divatos életmód egyik legfontosabb fiatalkori tartozéka a zene. A szerző kutatási adatai szerint minden második magyar fiatal több mint három órát, a hétvégeken 44 százalékuk pedig öt óránál is többet tölt zenehallgatással. A zene egyértelműen a "tinédzserek oxigénje", a "fül rágógumija" - fogalmazott Ságvári Bence.

A fiatalok a zeneszámokat elsősorban az internetről szerzik be. A többség leginkább fájlcserélő hálózatokat használ, illetve a barátokkal való "cserebere" során bővíti gyűjteményét. A tinik 13 százaléka - saját bevallása szerint - több mint 15 ezer zeneszámmal rendelkezik, ami több mint ezer darab hagyományos albumnak felel meg. Ennek végighallgatása több mint egy hónapig tartana, de egy "átlagos" tinédzser is több mint egy hétre való nonstop hallgatnivalóval rendelkezik.

Ez az intenzív zenefogyasztás nem egyenlő a hallgatott zenében való elmélyüléssel. A fiatalok tökélyre fejlesztették a "multitasking" életmódot, azaz egyszerre számos tevékenységet végeznek, és párhuzamosan "fogyasztanak" különböző tartalmakat. Nincs ez másképpen a zene esetében sem, hiszen a zenehallgatás többnyire más elfoglaltsággal is párosul, legyen az közlekedés, házimunka, vagy éppen játék. Ami a használt eszközöket, technológiákat illeti: nem meglepő, hogy a magyar tizenévesek zenefogyasztásában is mára egyértelműen a számítógép, az internet és a hordozható mp3 lejátszó vette át a vezető szerepet.

Az egyes zenei irányzatok áttörték azokat a társadalmi korlátokat, amelyek a 70-80-as években még jellemzőek voltak az akkori fiatalok "zenefogyasztására". Ma Magyarországon már nem rendelhető egyértelműen társadalmi státushoz egy-egy irányzat. A választék óriási mértékű kiszélesedésével, a különböző zenékhez, irányzatokhoz való hozzáférés korlátainak lebomlásával, az internet, mint közvetítő médium megjelenésével ezek a határok elmosódni látszanak.

A zenehallgatásban előtérbe került a nyitottság, az új stílusok és irányzatok befogadása. Ebből következően a különböző zenei irányzatok fogyasztása is inkább kiegyenlített. A legtöbben valamilyen rockzenét hallgatnak, de ehhez hasonló nagyságú csoportot alkotnak a "slágerlistások" és a "fekete zene" hallgatói is. Legkevesebben a népzenét, klasszikus zenét és jazzt hallgató "ínyencek" vannak.

Sok magyar fiatal számára a zene nem csak egyszerű időtöltés, de az önkifejezés egyik legfontosabb eszköze is. A magyar fiatalok 20 százaléka játszik valamilyen hangszeren, amely az uniós átlaghoz hasonló. Saját bevallásuk szerint a zenélés leginkább kikapcsol, megnyugtat és szabadságérzetet ad.

Egy másik fontos zenével kapcsolatos szabadidős tevékenység a nyári zenei fesztiválok látogatása. A fiataloknak a fesztiválokkal kapcsolatos elvárásai nagyon egyszerűen megfogalmazhatók. Ez nem más, mint a 24 órás, nonstop szórakozás, a barátokkal való időtöltés, a fesztelenül szabad légkör, és a játék. A fő attrakció a zene - állítja Ságvári Bence Trendriportjában, amely megjelenik az Új Ifjúsági Szemle következő számában, illetve letölthető az első résszel egyetemben a www.cocacola.hu/?pid=78 című honlapról.