Nocsak, nocsak
Talán több autós felkapja a fejét a jó hírre, hogy a főváros vezetése húsz forintra csökkentette az egy órai parkolás árát. Ám, erről szó sincs! A címben jelzett egyenlet ugyan valóságos, de nem az idei, hanem a hetvenes évek elejére vonatkozik, amikor megjelentek az első parkoló őrök a főváros területein.
A hőskor
A parkolótudósok szerint, a hatvanas években megugrott autólétszám eredményeként alakítottak ki először fizetős parkolót. Az alapelképzelés szerint így egyszerre tudják a közlekedést is szabályozni, és némi pénzbevételhez jutni. Az elképzelés a mai napig nem változott meg csak időnként a pénzkereseti lehetőség háttérbe szorítja a közlekedésszabályozási elképzeléseket. A szakember szerint azóta is a bécsi példát követve alakítják ki a parkolással kapcsolatos koncepciókat. Csak körülbelül 30-40 év lemaradással.
A ’68-as reformkorszak elcsendesedését követő esztendőkben a fővárosi vezetés úgy gondolta, hogy tenni kell valamit az egyre nagyobb számban érkező külföldi turisták fogadásáért. Ezért a Szervita téren olyan parkolót alakítottak ki, ahol az addigiaktól eltérő módon, pénz fizetése ellenében lehetett parkolni. A párt az ideológiát is biztosította. Az összeget úgy határozták meg, hogy az egy kiló kenyér árával egységben legyen. Később persze minden kenyér áremelés lehetőséget adott a parkolási díjak megemelésére is.
Az első parkolóház
Nem sokkal később megépült az ország első parkolóháza, amely a mai napig is eredeti funkciója szerint üzemel. „Az idő előrehaladtával a főváros egy nagy parkolóházzá alakult”- állítják hozzáértők. Kiderült, hogy amíg az egyre növekvő autós létszám a változatlan parkoló helyek között keresgél, a belvárosban évente egy tonna ólmot engednek a levegőbe, az ott élők orra alá. A frissen megválasztott főpolgármester egyik első útja New-York-ba vezetett. Demszky Gábor kérdésére, miszerint, hogyan oldják meg ezt a problémát, rögtön érkezett a válasz: parkolóházakat építenek. A magyar főváros első embere hazajött és meghatározta ez ügyben a legfőbb tennivalót: nosza, építsünk mi is parkolóházakat!
1991-92-ben írták az első pályázatot 10 darab parkolóház építésére – köztük a Szabadság téri, és Bazilika előtti térre is -, majd ezt követően még tízre. Ám a helyzeten jelentős változást csak a kilencvenes évek második fele hozott, amikor elindult a plaza építési láz. A szakember szerint azonban az itt megépített garázsok használata csak azoknak rentábilis, akik vásárolni indulnak, vagy valamelyik közelben lévő szolgáltatást kívánnak igénybe venni.
Politikai áldozat
A fővárosi önkormányzatnál a közlekedéssel nem a közlekedési, hanem a pénzügyi rész foglalkozott, ahol vélhetően nem a szakmai, hanem az anyagi oldalt tartották előtérben. A főváros vezetése az elmúlt évek alatt különböző elképzeléseket hozott napvilágra, amelyek Budapest egységes városkoncepciójára vonatkoznak. A közlekedési szakemberek által ezekhez kidolgozott fővárosi közlekedési- és parkolási koncepciók, több esetben az aktuális politikai csatározások áldozatává váltak. A mélygarázsok ádáz harcot „vívnak” a P+R parkolókkal, a környezetvédelmi szempontok, a gazdasági és közlekedési lobbik folyamatos küzdelmének sodrába kerülnek.
A fővárosi önkormányzat közlekedési ügyosztálya szerint a feladat megoldása többszörösen összetett kérdést jelent. Elsősorban a főváros tömegközlekedésén kell rengeteget fejleszteni. Ezzel párhuzamosan a jelenleginél gyorsabb ütemben és nagyobb számban kell földalatti parkolóházakat építeni. Ezt követően néhány éven belül szeretnék megszüntetni a főváros jelentős területén megengedett – és a helyi lakosok részére biztosított – ingyenes parkolási lehetőséget. Ma a fővárosban a legdrágább dolog a közút és az ott található parkolóhely, mivel abból található a legkevesebb. Az autósoknak meg kellene fizetniük a lehetőséget, hogy a város bizonyos közútjain parkolhatnak. Éppen ezért a különböző lakásépítő cégeknek úgy kellene az általuk kínált garázsok árát meghatározni, hogy minél több autóst ösztönözzenek azok megvételére vagy kibérelésére. Ugyanis a jelenleg épülő rehabilitációs övezetekbe költözők igyekeznek a jelenlegi helyzetet minél jobban kihasználni.
