Új lakás-új tulajdonos

Az új lakás tulajdonosa, ha megveszi a szükséges garázshelyet, akkor azt előbb-utóbb igyekszik kiadni olyannak, aki dolgozni jár arra a környékre, s nem élvezheti a lakástulajdonosnak kijáró ingyenes parkolási lehetőséget. Amennyiben fizetős az utcai parkolás akkor sem megy be a garázsba, mert még a jelenlegi árak mellett is olcsóbban megúszhatja az utcai megállást, mint a bentit. Minden autósnak tisztában kell azzal lennie, hogy a város befogadóképessége véges, és lassan ki kell tenni a „megtelt” táblát. Bár ezt igen nehéz a potenciális választónak megmagyarázni. A négyévente a lakosok kegyeiért megküzdő önkormányzati vezetők nem szívesen veszik a vállukra az ingyenes parkolási lehetőség megszüntetésének súlyos terhét. Pedig a közlekedési szakemberek egybehangzó véleménye szerint a helyzet sokáig már nem lesz tartható.

„Fontos lenne hosszabb kifutási idővel folyamatosan csökkenteni, majd véglegesen megszüntetni a városi ingyenes parkolási lehetőségeket”- mondja a szakember, aki szerint az önkormányzatoknak pedig arra kell gondolniuk, hogy közösen, egy egységes koncepciót kidolgozva oldják meg a helyzetet. Elfogadhatónak tartanák azt az elképzelést, hogy a köztereken progresszív díjszabást határozzanak meg. Vagyis, ha valaki csak egy negyedórát akar parkolni a járdaszélén az kifizethető legyen, de ha már – mondjuk – hármat vagy annál többet az ne érje meg számára. Viszont a garázsban éppen fordítva legyenek az összegek meghatározva, így az autósoknak vonzóbb legyen a zárt térben történő parkolás.

A főváros nem engedi

A jelenlegi helyzetben ezek a lehetőségek két ok miatt nem valósíthatóak meg. A Fővárosi Önkormányzat rendelete nem engedi meg a fenti lehetőségek megvalósítását. Hozzáértők szerint további módosításokra lenne szükség. Ráadásul a magyar önkormányzati törvény sem áll a „helyzet magaslatán”. A parkolás olyan forgalomszabályozási eszköz, amelynek egységes a szabályozási rendszere, mégis a huszonnégy tulajdonos eltérő álláspontjának köszönhetően lehetetlenség egységben kezelni az egészet. A főváros és két kerület együttműködésében működik egy társaság, s ezen kívül még két különböző vállalkozásba tömörülve szedik a parkoló cédulákat. Mivel a kapitalizmus törvényeinek engedelmeskedve csak a saját érdekeiket veszik igénybe, így hosszas tárgyalások eredményeként sem sikerült kompromisszumot kialakítani. Ennek köszönhetően fordulhat elő, hogyha a két társaság határfelületén akar valaki az autójával hosszabb időre megállni, akkor külön ügyességre van szüksége ahhoz, hogy kitalálja melyik sarkon, melyik automatához kell mennie parkoló cédulát váltani.

 

Vidéken sem jobb

A helyzet vidéken sem jobb, csak egy kicsit más. Negyvenkilenc nagyvárosban automatákon keresztül kell a parkolójegyeket megvenni, Miskolc és Szeged kivételével, ahol előreváltott bilétákkal érvényesíthetik az autósok a parkoló idejüket. Esetleg a pénztárcájukat kevésbé könnyíti meg, hiszen a vidéki tarifák a fővárosinak csak töredéke. Annyiban minden város hasonlít a fővárosra, hogy a legdrágább összegek a városközpontokban, illetve a turisták által kiemelten használt területeken fizetendők. A Magyar Parkolási Társaság vezetője szerint az ellenőrzésre ott is komoly hangsúlyt fektetnek, de mivel alacsonyabbak az óránkénti összegek, így kevesebb ember kerül a gyors és könnyű gazdagodás csapdájába.