Határokon átívelő betegellátás

Hegyi Gyula, az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottságának a tagja kiemelte, hogy az új irányelv bevezetését követően átjárhatóak lesznek a tagországok egészségbiztosítási rendszerei.

Egy biztosított beteg bármelyik EU-tagállamban, előzetes bejelentés nélkül igénybe veheti azokat az egészségügyi szolgáltatásokat, melyek otthon járnának neki. Közösségi szinten mostanáig nem volt egyértelműen szabályozva a határon átnyúló egészségügyi ellátás, pedig sok millió uniós polgár él vagy dolgozik egy másik tagállamban.

Nem volt például világos, hogyan ítéljenek meg olyan eseteket, amikor az egyes tagországokban különbözik az ellátási minőség, a biztonság, a felelősség, a finanszírozás. Ez az előterjesztés ezen a területen hozna egyértelmű és világos jogi szabályozást.

A határon átnyúló egészségügyi ellátás igénybevételének leggyakrabb oka, ha a páciens másik tagországban dolgozik, él esetleg a határhoz közel lakik és egy másik országban van a legközelebbi egészségügyi intézmény; vagy olyan speciális kezelést venne igénybe, mely otthon nem érhet el.

Jelenleg az összes egészségügyi költség körülbelül egy százalékát, azaz nagyjából 10 milliárd eurót költenek el határokon átívelő ellátásra. Főleg a kisebb országok esetében, valamint a határ menti régiók lakosai között, illetve turisztikailag nagyon forgalmas helyeken jellemző, hogy külföldön veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat.

Hegyi Gyula elmondta, hogy az előterjesztésnek nem az a célja, hogy erősítse a határokon átívelő igénybevételét, különösen, mert a felmérések szerint az EU polgárainak 90%-a elégedett a hazája egészségügyi szolgáltatásaival. Az előterjesztés is elismeri, hogy a legmegfelelőbb ellátást mindenki az otthonához legközelebb kapja, és ennek így is kell maradnia.

A magyar képviselő arra is felhívja a figyelmet, hogy egyes országokban előre kell fizetni a kezelésért, amit csak utólag térítenek meg az illető hazájában.

Az új rendszer szerint az egyik országban készült vizsgálati eredményeket, leleteket is elérhetővé kell tenni a más országokban. Hegyi Gyula szerint az új rendszer egyaránt szolgálja a magyar betegek és az orvosok érdekeit.

A betegek esetenként külföldi szolgáltatást is igénybe vehetnek, míg az orvosok Magyarországon is kezelhetnek jól fizető nyugati betegeket, s nem kell vendégmunkásként például Londonba ingázniuk.

A brit egészségügyi rendszer ismert gondjai, a sok éves várólisták miatt várhatóan elsősorban brit betegek veszik majd igénybe a külföldi gyógykezelési lehetőségeket.