A programmal Sopron és a környék gazdag múltjára, a soproni hegység természeti értékeire szeretnénk ráirányítani a figyelmet - mondta Taschner Tamás, a szervező Soproni-Hegység Natúrpark Egyesület koordinátora az MTI-nek.

Harcosok, vadászok, druidák népesítették be az egykori földvár és a turistáknak pihenőül szolgáló rekonstruált keltaház környezetét. Az érdeklődők Gömöri János régész jóvoltából időutazáson vehettek részt.

A szakember az MTI-nek elmondta: az indoeurópai nyelvet beszélők egy csoportja az időszámítás előtt V. században jelent meg a vidéken és az I. századig, a római hódításig élt azon a tájon. Érdekesség, hogy Sopron római kori városelődjének neve Scarbantia is kelta eredetű.

Gömöri János szólt arról, hogy a soproni Bécsi dombon és a Jereván lakótelepen kelta sírok kerültek elő. A sírokba tárgyakat, sőt ételt, italt is helyeztek, mert a halál utáni életet az e világi mintájára képzelték el.

A sírleletek tájékoztatást adnak a kelta kézművesség fejlettségéről. A kardok pengéjét és hüvelyét díszítették, a viselethez tartozó bronz ékszereket, üvegpaszta, borostyán és zománc berakásokkal ékítették.

A fémművesség mellett kiemelkedő a kelta korongolt edények technikai színvonala, formáinak, mintázatának szépsége - hangoztatta a szakember. Sopronban egyébként egy kelta fazekas telepet is feltártak a Jereván lakótelep építésekor - jegyezte meg a Gömöri János.

Várhelyen a kelták emlékét a földsáncok újjáépítése és a korabeli kelta típusú cserepek őrzik.

A programot egyebek mellett ír tánc, kelta koncert színesítette. Kelta receptek alapján készült finomságokat kínáltak és a gyermekeket arcfestéssel, ékszerkészítéssel szórakoztatták.

A kelta ünnep az idén bekerült a Soproni Ünnepi Hetek hivatalos programjába. A rendezvényre mintegy 800 ezer forintot költenek, az eseményt az önkormányzat 350 ezer forinttal támogatta - közölte Taschner Tamás.