Vöröscsillag-per és a pártok
Az MSZP szerint nem az önkényuralmi jelképekkel, hanem azok használati módjával van gond; a Fidesz viszont nem kívánta kommentálni, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint sérült Vajnai Attila, a Magyarországi Munkáspárt 2006 alelnöke szabad vélemén
2008. július 8. kedd 18:34 - Hírextra
Nem önmagával az önkényuralmi jelképekkel, hanem azok használati módjával van gond - mondta Bárándy Gergely, az MSZP országgyűlési képviselője kedden az MTI-nek.
"Egyetértek azzal a gondolkodási iránnyal, amit az európai bíróság követ, hogy nem önmagukban a jelképeknek van jelentősége, hanem a jelképek használati módjának van jelentősége" - fogalmazott.
Bárándy Gergely szerint a jelenlegi szabályozás szerint az egyik sörgyártót is eljárás alá lehetne vonni önkényuralmi jelkép használata miatt, és azt a trafikost is, aki Puskás Öcsi mezét árulja, hiszen a korabeli válogatott mezen is volt egy vörös csillag.
A képviselő elmondta: korábban javasolta, hogy a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos javaslatába ez is kerüljön be, azaz ne önmagában az önkényuralmi jelképek közszemlére tétele legyen bűncselekmény, hanem ezt a gyalázkodás tényállásába vonják be.
Mint mondta, az ítélet nem helyezte hatályon kívül a magyar jogszabályt, és nem jelent jogalkotási kötelezettséget Magyarország számára.
Hozzátette: jogalkotási kötelezettséget annyiban jelent ez az ítélet, hogy Magyarországnak meg kell őriznie "nemzetközi szalonképességét", eleget kell tennie nemzetközi kötelezettségeinek.
Arra a kérdésre, hogy az MSZP kezdeményezi-e a törvény módosítását, Bárándy Gergely elmondta, előbb át fogják tekinteni az ítéletet.
A Fidesz véleményét tolmácsolva Havasi Bertalan sajtófőnök annyit közölt: nem kívánnak bírósági ítéletet kommentálni.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint nincs jobboldali és baloldali szélsőség, hanem csak szélsőség van, s ez elutasítandó bármilyen formájában jelenik is meg - közölte Rétvári Bence, országgyűlési képviselő.
A politikus közölte: a KDNP nem fogja megszavazni, hogy a Büntető Törvénykönyvből vegyék ki a vörös csillagot, és ha valamikor a parlamenti többség megszünteti a vörös csillaggal kapcsolatos büntetőjogi szabályokat, akkor az nem jelent mást, mint a Magyarországon megnyomorított több száz ezer ember, és a világban megnyomorított mintegy százmillió ember jogfosztásának utólagos legitimálását.
A politikus azt hangsúlyozta: semmiképpen nem kötelező e döntés nyomán a magyar jogszabályokat megváltoztatni, s ezt nem is szabad.
Rétvári Bence megjegyezte: a strasbourgi bíróság mostani döntése elfogadhatatlan. Mint mondta, reméli, hogy a testület hozzá fogja igazítani ítélkező gyakorlatát a kelet-európai jogfosztottak millióinak kegyeleti jogához.
Thürmer Gyula, a Magyar Kommunista Munkáspárt elnöke (ebből a szervezetből kivált társaival alakította meg három éve jelenlegi politikai formációját Vajnai) az MTI megkeresésére azt közölte: üdvözli a bírósági döntést.
Kérdésre válaszolva elmondta: pártja emblémájában eredetileg szerepelt a vörös csillag, amelyet éppen a másfél évtizeddel ezelőtt elfogadott, a tiltott önkényuralmi jelképekről szóló törvény megszületése miatt töröltek onnan.
Mint hozzátette, jelenleg nem foglalkoznak azzal, hogy visszaemeljék jelképeikbe a vörös csillagot, a kérdést az ügy végleges lezárulta után vizsgálják meg.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága megítélése szerint Vajnai, aki politikus, azért döntött a vörös csillag nyilvános viselése mellett, mert így akarta kifejezésre juttatni politikai nézeteit.
A bíróság elismeri, hogy a kommunizmus alatt elkövetett közismert és tömeges emberi jogi jogsértések hiteltelenné tették a vörös csillagot, és ilyen jelkép nyilvános használata rossz érzeteket kelthet a múltbeli áldozatokban és hozzátartozóikban.
Az indoklás szerint csaknem két évtizeddel a pluralizmusba történt átmenet után Magyarország szilárd demokráciának bizonyult, és nincs arra utaló bizonyíték, hogy reálisan fennállna a kommunista diktatúra visszaállításának veszélye.
Márpedig a vörös csillag által keltett rossz érzetek - bármennyire is érthetőek - önmagukban nem szabhatnak korlátot a véleménynyilvánítás szabadságának. Az MDF egyelőre nem nyilatkozott az ügyben.
Forrás: MTI