A cél

A találkozók megszervezésével célunk az volt, hogy felkutassuk és bemutassuk a Kárpát-medence magyar nyelvterületén még élő magyar népmese hagyományait – adott tájékoztatást a könyvtár egyik munkatársa. Szerettük volna meghívni azokat a népmesemondókat határainkon innen és túl, akik meséiket közösségeiktől tanulták, akiknek életéhez természetes módon hozzátartoznak a magyar népmesék és ezt a szájhagyomány útján örökítik az utánuk következő nemzedékre.
A találkozóra korhatár nélkül vártuk mindazokat a mesélőket, akik a magyar népmesemondás hagyományát őrzik, példájukkal maguk nevelték ki a nyomdokaikba lépő fiatalokat, és mindazokat, akik ezt a csodálatos örökséget átvették, továbbviszik, folytatják.

A népmese összekötő ereje

1997 májusában került első ízben megrendezésre ez a nagyszabású vállalkozás, közös rendezésben a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Kultúrökológiai csoportjával, valamint a Petőfi Sándor Művelődési Központtal. A felhívás a várakozásokon felül nagy sikert aratott: 50 népmesemondót fogadtak a magyarországi résztvevők mellett Kárpátaljáról, Szlovákiából, a Vajdaságból és Erdélyből. Már a megérkezés napján tartott esti baráti találkozón kiderült, hogy a rendezvényre érkezetteket a népmesén túl a népzene, az együttmuzsikálás, a tánc öröme is összeköti. Az azóta eltelt időben még kétszer rendezték meg a Kárpát-medencei magyar népmesemondó találkozót.

Az idei mesehétvége

Június 27-29. között negyedik alkalommal hívtak mesélőket a "Fa ága rügyével" Kárpát-medencei Magyar Népmesemondók, Népzenészek és Népi Mesterségek Őrzőinek Találkozójára.

Az eddigiekhez hasonlóan az idei találkozón is cél az értékek - a mesék, zenei dallamok, népi kézműves termékek - bemutatása mellett az, hogy a határon túlról és Magyarországról érkező autentikus népi hagyományőrzők találkozhassanak a népművészeti szakma képviselőivel, átadhassák egymásnak saját területükön szerzett tudásukat – fogalmazott Glóserné Szabó Györgyi, a könyvtár igazgatója.

A három napos találkozó alatt a szabadtéri színpadokon folyamatosan zajlott a népmesemondók és népi hangszerek zenészeinek előadása, a "fa ága rügyével" szellemiségben, melynek jelentése az apáról-fiúra öröklődő hagyományok bemutatása, átörökítése és megőrzése. A rendezvény során a népi mesterségek őrzői standokon kirakodva mutatták be mesterségüket a közönségnek, lehetőség szerint bemutatva az eljárást és a terméket együtt. A harmadik napi szakmai beszélgetéseken a résztvevőknek lehetőségük nyílt, hogy a szakma jeles képviselőinek vezetésével a saját tájegységeiken felmerülő problémákat, lehetőségeket megvitassák, tapasztalataikat egymással megosszák.

Mesék szárnyán

A Csángóföld meséi gödöllői közvetítéssel lejuthatnak a Kárpátaljára, a vajdasági történeteket megismerhetik és tovább adhatják gyermekeiknek a Felvidéken élők. Izgalmas kalandozás ez jelenlegi határainkon belülre és túlra, s aki bekapcsolódott a szombati programba,új történetekkel, elfeledett, újra feltámadó szavakkal gazdagodva, a mindennapokhoz új kapaszkodót találva térhetett haza - számolt be egy idősebb anyuka az élményről.

A hazai résztvevők mellett a Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, Moldvából és a Vajdaságból érkeztek a ma már hagyományosnak nevezhető találkozó résztvevői, hogy továbbadják szülőföldjük meséit, s a fesztivál történetében először zenéit,dalait is. Szintén újdonság volt, hogy a programhoz kézműves bemutató és vásár is csatlakozott, ahol olyan alkotók mutatták be portékáikat, akik mesterségüket szüleiktől, nagyszüleiktől tanulták.

A program háziasszonya, Maszlag-Lénárt Mónika népviseletben köszöntötte a megjelenteket, akik, általa ismerhették meg a Galga-mente fiatalasszonyainak öltözékét. A fiatalok mellett persze az idősebbek is színpadra álltak, hiszen nem egy büszke nagymama vállalta a felkészítés mellett a közös szereplést, a nagyszülőket jelképező faként, gyermekével mint az ággal, és a rügynek tekintett unokával.

A fesztivál történetében először vásári forgatag is kísérte a rendezvényt. Bőrösök, szűcsök, fazekasok, fafaragók portékáiból válogathattak az érdeklődők, akiknek a szeme előtt születtek a szebbnél szebb alkotások, s akiket a szorgos asszonyok helyben dagasztott és sütött kenyérlángossal kínáltak, aminek elfogyasztása után a szomszéd asztalnál egy korty kontyalávalót is kaphatott a kíváncsiskodó.

S míg a felnőttek nézelődtek, a gyerekeket kézműves foglalkozás várta, ahol a fellépőkkel együtt énekelhettek, és játszhattak. S akik örömmel hallgatták az ízesen előadott meséket, azoknak jó hír, hogy decemberben egy részüket ismét láthatják. A Nemzeti Együvé Tartozás Napjának ünnepi műsorát ugyanis azokból a produkciókból állítják össze, melyeket a zsűri, Szekeres Erzsébet, prof. dr. Balázs Géza és dr. Győri-Nagy Sándor a legjobbaknak tartott.