Kaján mester és a politika

Aki ismeretlenként találkozik vele, első benyomásaiból aligha jönne rá arra, hogy a kecskeszakállas, komor tekintetű, tiszteletet parancsoló megjelenésű férfiú mivel foglalkozik. Legtöbben tudós professzort látnának benne, de hogy tréfamester lenne? Ennyire csalóka a látszat?

A karikaturista azonban tudja, hogy a bemutatkozáskor nemcsak a külső, hanem a név is számít. Ezért választott humorhoz illő nevet a szüleitől kapott helyett.

- Kaján felvett név. Eredetileg Kalász Tibornak anyakönyveztek, nyolcvanhét évvel ezelőtt. Jó ideig nem készültem karikatúristának, Képzőművészeti Főiskolát végeztem, ahol tanári diplomát szereztem. Olyan nagyszerű mestereim voltam, mint Barcsay Jenő és Kmetty János. Valamikor olyan álmokat szövögettem, hogy mestereimhez hasonlóan magam is híres festőművész leszek.

- Úgy tűnik, nagyon hamar lemondott erről az álmáról, hiszen huszonnégy esztendősen már leszerződött a Lúdas Matyihoz…

- Máig is büszke vagyok arra, hogy alapító tagja lehettem annak a sikeres lapnak, amely ötven évet élt meg. A Lúdas Matyi kimúlását úgy értem meg, mintha valamelyik kedves hozzátartozóm, vagy barátom ment volna el. Örökké elkísér a lap utáni nosztalgiám.

- A hazai újságdömpingben ma egyetlen színvonalas vicclap sem kínálja magát. A Lúdas Matyit is hiába próbálták még egyszer feléleszteni, a próbálkozás nem járt sikerrel. Mi lehet a magyarázat?

- Elfáradt a műfaj, nincs rá igény. De nemcsak nálunk ez a helyzet, említhetném a londoni, igazán világhírű Punch vicclapot, amely száznyolcvan év után szűnt meg.

- Szükség van még karikaturistára?

- Az biztos, hogy kevesebbre, mint régen. De nekem ma sincs okom panaszra, néhány lapban rendszeresen megjelennek a Kaján-rajzok.

- Manapság mi a humor fő forrása?

- Főleg a politikai karikatúrákat igénylik. Pedig, de nem szeretem a politikát! Korábban mindig igyekeztem távol tartani magam tőle, ám, ha ezt kérik…

A kultúrsznobok a karikatúra legjobb művelőit sem tartják egyenrangúnak a többi képzőművészeti ágak művészeivel. Nincs rangjuk, viccrajzolóként titulálják őket. Egy kivétellel, s az éppen a 87 éves Kaján mester, akinek munkáját "fentről" is elismerik. Munkácsy- és Pulitzer-díjas, Kiváló és Érdemes művész.

- Talán ezek az elismerések is közrejátszanak abban, hogy még ma, koros emberként sem veszítettem el a humoromat. Mi tagadás, még mindig örömmel kajánkodom.