160 éves pályaudvar

A pályaudvar az egyre jelentősebbé váló vasútforgalom miatt épülhetett meg, a Nine Elmsből a város központja felé haladó vonal meghosszabbításaként.

A pályaudvar megnyitásakor a Napóleont elsöprő ütközet emlékére elnevezett közeli Waterloo Bridge-ről a Waterloo Bridge Station nevet kapta a keresztségben, hadd örüljenek a franciák a Doveri-szoros túloldalán.

A népnyelvnek azonban ez túl hosszúnak bizonyult, így az állomást 1886-ban hivatalosan is átnevezték Waterloo Stationre.

Ahogy bővült, egyre rozogább állapotba került a pályaudvar, egy mellékvonal még a főcsarnokot is átszelte, hogy összeköttetést teremtsen egy kisebb állomással, amit a köznyelv Waterloo East néven kezdett el emlegetni.

A két azonos nevű pályaudvar nagy zavart keltett a pezsgő nagyváros utasaiban, nem csoda, hogy a pályaudvar viccek kiapadhatatlan forrása lett. A zűrzavar még Jerome K. Jerome Három ember a csónakban című művében is visszaköszönt: a szereplők egyike sem tudja, honnan, s mikor indulnak a vonatok.

A rendrakás ideje az új század hajnalán jött el, az 1922-ig tartó munkálatokat követően 21 vágánnyal és egy impozáns, 244 méter hosszú csarnokkal várták az utasokat.

A vasúttársaság emléket emelt a háborúban elesett munkásai számára, a pályaudvar főbejárata felett látható Victory Arch a II. világháborúban életüket vesztett vasúti dolgozók emlékét is őrzi.

A heves bombázások jelentős károkat okoztak a pályaudvarban, az újjáépítés során azonban nem változott jelentősen az állomás képe. Egyedül a Waterloo Station egyik bizarr érdekessége veszett oda, az a nyomvonal, amelyen kizárólag koporsókat és a gyászoló hozzátartozókat szállították a Brookwood temetőbe.

Az ezredforduló felé haladva a Waterloo sem maradt ki a modernizációból, a privatizált állomást kibővítették, 1994-től a Waterloo International fogadta a Párizsból és Brüsszelből befutó Eurostar szuperexpresszvonatokat.

A valóságos városként üzemelő pályaudvar 2007-ben köszönt el az expressztől, amely immár a felújított St. Pancras pályaudvarra fut be (s így legalább a franciáknak sem fáj annyira a Londonba való megérkezés).

A 160 éves matuzsálemnek így sincs oka panaszra: évente mintegy 60-80 millió utas teszi fordul meg a pályaudvaron, több filmben is helyet kapott. A Waterloo neves vendéglistájára is büszke lehet, hiszen kelt innen már útra II. Erzsébet királynő is, Winston Churchill pedig a legendák szerint ragaszkodott ahhoz, hogy a koporsóját szállító vonat innen induljon.

Mikor megkérdezték, miért, így válaszolt: "Nézzék, ha DeGaulle előbb hal meg mint én, fütyülök rá, honnan indul az a rohadt vonat. Ha nem, akkor a Waterlooról kell mennie."