Bárki jelentkezhet ellenőrnek, csak érettségi kell hozzá és „határozott, de udvarias, kulturált magatartásával segíteni, hogy minél kevesebben vegyenek igénybe jogtalanul szolgáltatásokat” – így a BKV. A jelentkezőket a vállalat saját orvosa veszi szemügyre, hogy idegileg és fizikailag rendben vannak-e. Ezután következik a személyes beszélgetés, melynek témája a rátermettség, a motiváció és az irányultság. Az azért érdekes lehet, hogy milyen motivációval jelentkezik valaki ellenőrnek, de ez egy más kérdés. Az erkölcsi bizonyítvány viszont alapfeltétel, és talán el is várható.

Tanulni, tanulni, tanulni

A reménybeli ellenőrök munkába állás előtt 3 hetes (96 tanórás) tanfolyamon vesznek részt iskolarendszerű képzésben, nappali tagozatos megoldással, melyet sikeres vizsgákkal kell zárni. Persze vannak jegyzetek, de sokak szerint ezek elég értelmetlenek – ráadásul úgysem tanulják meg szóról szóra, tehát legtöbbször alkalmazni sem tudják… „A belső ismeretek speciálisak, konkrétan a helyi tudnivalókat tartalmazzák és a jegyellenőri feladatok elvégzését célozzák meg” – tudtuk meg a BKV sajtóosztályától. Az alaptanfolyamot vizsgával kell zárni. Ezen bukási arány minimális, néhány százalékra tehető, az azt követő időben pedig 2 évente minősítő vizsgán kell számot adni a tudnivalók szinten tartásáról. A fent említett alaptanfolyam részét képezi egyébként a pszichológia tantárgy is, melynek egy része elméleti, a nagyobb része gyakorlati. A képzést gyakorlott külső előadó, pszichológus végzi. De hogy ez az ő, vagy az utasok érdekében történik, na, ez egy nagy dilemma. Valószínűleg is-is.

Ha mindez megvan, az újoncok mehetnek az utcára, vagy a metrólejárókba. Ugyanis kétféle BKV ellenőr létezik: alapvetően felszínen és metró területén dolgozó ellenőröket különböztetünk meg. A metróban dolgozó ellenőrök egyenruhában, a felszínen dolgozók civil ruhában látják el a szolgálatot, és speciális tudást igényel a metróban elvégzendő feladat. Nem mellesleg a föld alatt dolgozó fajta valamiért sokkal morózusabbnak tetszik – legalábbis az utca embere szerint – de ez biztos a világítás miatt van, vagy a mélykék egyenruhától.

Kérem és köszönöm

A fentebb említett szabályzat (tankönyv) szerint, ha találkozunk egy ellenőrrel, a következőt várhatjuk el tőle: a napszaknak megfelelő köszönés után a „kérem” és „köszönöm” udvariassági szabályok betartásával fog megszólítani minket. Ugyanis ez lenne a dolga, így kellene az érvényes jegyeket, bérleteket ellenőriznie, illetve annak hiányában pótdíjaznia. A valóságban viszont az utasok még meg is lepődnek, ha netán udvarias az ellenőr…

„Leginkább a korlátozott hatósági jogkör hiányzik az adatfelvétellel járó intézkedésekhez” – mondják a BKV-nál és igazuk is van. Ha ugyanis valaki nem akarja elővenni például az igazolványát a bírsághoz, annak a valódi személyes adatait valószínűleg soha nem tudja meg a közlekedési vállalat. Csak abban az esetben fejthetnek ki valamiféle visszatartó erőt, ha az irathamisítás gyanúja merül fel, magyarul érvényes bérlet helyett valami mással próbálkozik a delikvens. Ilyen esetekben segíthet például a harmadik BKV-őr fajta, a biztonsági őr. Elvileg minden metróaluljáróban kellene látni példányokat belőlük is, ahogy éberen figyelik a rendet.

Biztos, hogy sokakat érdekel, hogy milyen szisztéma alapján lepik el a buszokat, villamosokat a BKV-sok, mi alapján választanak vonalat a napi razziákhoz. Nos, a választás konkrét, átgondolt ütemtervek szerint történik, mint ahogy az is, ki hova menjen ellenőrizni. A nyolc órás műszak kezdetén az összes ellenőrnek meg kell jelennie a diszpécsernél (például a Bosnyák téren), és megkapják a beosztást a szükséges iratokkal együtt. Ezután megy mindenki a dolgára, lehúzza a nyolc órát a kisebb szünetekkel.

Három évtized a szakmában

Stresszes munka ez, nem csoda hát, hogy néhányan már az első nap úgy döntenek, nem csinálják tovább. A másik véglet viszont ijesztőbb, van ugyanis kolléga, aki 30 éve látja el ezt a feladatot, ő is az ellenőröknek szánt bruttó 90 ezerért. Hohó, de van itt azért okosság, hiszen a teljesítményarányos bérezés kifejezést a BKV-nál is jól ismerik. Egyes források szerint minden kiosztott csekkért 60 forint jár és a helyszíni bírság is hoz az ellenőrök konyhájára. Abba most ne menjünk bele, hogy mennyit lehet csúsztatni a munka során, de egyes vélemények szerint egy ügyes ellenőr bizony néhány ezer forinttal megtoldhatja a fizetését – naponta.

A pluszpénzt legalább költhetik arra, hogy kulturáltan nézzenek ki. „Munkavállalóink csak tiszta, ápolt külsővel, alkohol-, gyógyszer-, drogmentes, kipihent állapotban állhatnak szolgálatba” – bizonygatja a sajtóosztály, de ez talán sokaknak sántíthat, legalábbis azoknak, akik láttak már közelről kontrollert. Persze ez nem vonatkozik mind a 423 fő jegyellenőrre és 68 fő jegyvizsgálóra. Ha már a számoknál tartunk, egy gyanúsan érdekes adat szintén a BKV-tól: az idei évben eddig mindössze nyolcan távoztak a cégtől, különböző okok miatt. Majd’ félszáz dolgozóból csak nyolcan! Ha ez az adat pontos, akkor ez bizony bármelyik multi dicsőségére válna…

E-ellenőrzés

Ami pedig az ellenőrök dolgát keseríti: az ellenőrzés. Őket a főellenőrök, diszpécserek, csoportvezetők rendszeresen kontroll alatt tartják. Ha panasz érkezik rájuk, minden bejelentést kivizsgálnak független attól, hogy milyen módon érkezett (személyesen, telefonon vagy írásban). A fizikai korlátok (kapuk) és az elektronikus jegyrendszer (e-ticketing) bevezetésével viszont az ellenőrök száma nyilvánvalóan jelentősen csökkenni fog, de természetesen az új rendszer mellett is szükség lesz bizonyos számú emberi ellenőrzésre. Tehát a négyes metró langyos, zöld fényében már nem fogunk ellenőrt látni, valószínűleg mennek ők is a felszínre a buszozókat és villamosozókat boldogítani.