"Az a probléma, hogy egy mesterséges vegyületről van szó, amely a szén-dioxiddal ellentétben nem fordul elő a légkörben. Ezért tömegegységenként különösen nagy befolyást gyakorol az üvegházhatásra" - magyarázza Hartmut Grassl, a hamburgi Max-Planck Meteorológiai Intézet munkatársa.
Jelenleg évente négyezer tonna jut ebből a gázból a légkörbe. "Ez úgy 67 millió tonna szén-dioxidnak felel meg, és feltételezzük, hogy ez a mennyiség jövőre megkétszereződik" mondta Michael Prather, a Kaliforniai Egyetem Környezetvédelmi Intézetének igazgatója. Prather szerint baj, hogy a szén-dioxiddal ellentétben a nitrogén-trifluorid-kibocsátást nem ellenőrzik. Így azt sem lehet pontosan tudni, mennyi került már a légkörbe. Az 1997-es Kiotói Egyezmény nem is tesz róla említést - ugyanis akkor még nem is nagyon volt használatban.
