Mire megy ez a rengeteg pénz?

A más-más néven, de már évek óta futó program tulajdonképpen egy-egy kiemelt területen a kutatási és fejlesztési projektek jelentős anyagi támogatásával segíti elő a gazdasági versenyképesség növekedését. Lényegi elemi közé tartozik a fenntartható fejlődés elősegítése. A kiemelt területek között általában a mezőgazdaság, az egészségügy illetve az ipar szerepel, de a 2006-os, még Jedlik Ányos Program néven szereplő kiírásban még közgazdaság- és társadalomtudományi kutatásokat is támogattak. A teljes támogatási összeg ebben az évben még 5 milliárd forint volt, a nem fejlesztési jellegű projekteket pedig maximum 50 millió forinttal támogatták.

Akkoriban az úgynevezett B. alprogram keretében bármilyen K+F tevékenységet végző jogi személyiséggel rendelkező szerveződés egyedüli pályázóként is jelentkezhetett. Ezzel a lehetőséggel sikeresen tudtak élni különféle, elsősorban nem nyereség-orientált intézmények. Így kaphatott például az Eötvös Lóránd Tudományegyetem közel 44 millió forintot olyan jellegű kutatásra melynek költségvetését más forrásokból igen nehezen tudta volna fedezni. A projekt az esélyegyelőség témakörébe tartozó szociológiai felmérés volt és ekkora összegű támogatást már évek óta nem kaptak a kérdéskörrel foglalkozó munkák.

A sikeres pályázatok között szerepelt egy különleges beadvány is. Többek között az Akadémia, a Pécsi Tudomány Egyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem részvételével közösen készített elemzésben a nő kutatók szerepét vizsgálták a kutatás-fejlesztésben. Ebben kimutatták, hogy még tudósok között is létezik nemi diszkrimináció, sőt ez a 20. század elejéhez képest alig változott valamit.

A B. alprogramban kiosztott pénzek azonban eltörpültek a gazdasági szervezetek által alapított konzorciumok igénybevett támogatásai mellett. A 2006. évi pályázat A. alprogramja esetében 200 és 800 millió forint közötti volt az egy projektre megnyerhető összeg. A konzorcium tagjainak száma maximum 8 lehetett. A tavalyi évben a támogatás pénzügyileg nem változott de a pályázati koncepció némileg módosult, a jelentkezők csoportja maximum 6 tagot számlálhatott. A Jedlik Ányos Programban még előnyben részesítették azon jelentkező egyesüléseket amelynek tagjai között kis- és középvállalkozások is voltak. Az idei évben már más tulajdonságokra helyezik a hangsúlyt (a projekteknél minél nagyobb nemzetgazdasági és társadalmi hatás elérése a cél).

Haza és haladás

Hihetetlen, de ezekbe a nagy költségvetésű projekttámogatásokba olyan témájú vállalások is beleférnek, mint a laikus számára igen futurisztikusnak tűnő nanotechnológiai kutatások. Egy 5 fős konzorcium 2007-ben közel 250 millió forintot kapott nanomedicinák* (keretes) fejlesztésére melyek egyébként igen kézenfekvő vizsgálódások manapság, gyakorlatilag minden nagyobb gyógyszeripari cég foglalkozik a tárgyal. Ugyancsak komoly támogatásokban részesültek például olyan haditechnikai kutatások melyek nem a szokványos értelemben vett fegyverek kifejlesztésére irányultak, hanem olyan felderítő és zavaró rendszerek előállítására melyek nem igénylik a közvetlen emberi irányítást. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a BME és két gazdasági táraság közös pályázata közel negyed milliárd forintot kapott ilyen jellegű kutatásokra.

Igen nagy összegekről és a hétköznapi gondolkodástól igen távol eső dolgokról van szó, de mielőtt bárki azt gondolná, hogy a kedves adófizetők pénze fantaszták őrültségeire kótyavetyélődik el, hozzá kell tenni, hogy a pályázóknak is komoly anyagi vállalásokat kell tenni. A támogatás aránya csak az alapkutatásoknál 100%-os, az ipari, vagyis az alkalmazott kutatásoknál már csak a fejlesztés költségvetésének felére jogosult a konzorcium azon tagja amelyik ezeket a „tételeket” vállalja fel.

Természetes vannak kifejezetten az ipar és a gazdaság versenyképességének javítását célzó nyertes beadványok is. Az egyes termékfejlesztési koncepciókban azonban mindig kiemelt szerepet kap valamilyen pozitív innováció (pl. környezetvédelem, megújuló energiaforrások stb.). Ez is a támogatás egyik kritériuma.

A pályázati iránymutatás,a pályázható K+F irányok egyébként olyan széleskörű lehetőséget biztosítottak a jelentkezők számára, hogy a megfelelő szakértők megkeresése és bevonása az értékélésbe problémássá válhatott, mert az idei évben bevezettek úgynevezett „dedikált tématerületeket” az alprogramokon kívül. Az NTP első felében voltak:

- Infokkuminkációs eszközökkel támogatott életvitel (AAL)
- Megújuló energiák
- Biztonságos közlekedés
- Nanomedicina
A napokban kihirdetett második pályázati etapban:
- Informatika megoldások
- Mobiltechnológiák
- Élelmiszeripari technológiai alkalmazások
- Géntechnológiák

Lobbizunk, mert kell

Az NTP több mint háromszorosára emelt keretösszege és az előbbiekben említett kiterjesztése nem véletlen. Annak a nagyobb szabású tervnek volt a része mely az EU-t hivatott meggyőzni arról, hogy az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EITI) hazánkba való létrehozása sikeres lehet. Az NTP csak az egyik szelete azoknak a támogatásoknak, melyeket a tavalyi és idei évben írtak ki azért, hogy a kormányzat a hazai technológia innováció megfelelő szintre hozásával bebizonyítsa a többi tagállamnak, igenis van létjogosultsága egy ilyen jellegű nemzetközi központnak Budapesten. Mint tudjuk az EITI-ért folyó küzdelmek meghozták gyümölcsüket, tehát ebből a szempontból már csak mint PR fogást is sikernek könyvelhetjük el a programot. Az innovációs központtal az eu-s K+F támogatásokhoz is közelebb kerülünk, de inkább abban bízzunk, hogy felelős miniszterek nem csökkentik vissza az 5 milliárdos keretösszegre a támogatások mértékét, sőt a későbbiekben növelik az idei évben pályázható forrásokat. Állítólag az írországi csoda is így kezdődött…