A magyar oktatást sokan szidják. Az aktuális ellenzéknek soha nem jó az, amit az aktuális kormány tesz, ezért szid. A kormány átkozza az előző kormány dolgait, azért szid. A pedagógus évtizedek óta nem látja a jövőt, ezért szid. A szülő meg mindig elégedetlen, azért szid. A képlet egyszerűbb, mint egy érettség tétel.

A magyar oktatás vagy a diákjaink nemzetközi teszteken való rossz szereplése kapcsán sokan hozzák fel negatív példaként az amerikai oktatási rendszert. Jobban mondva az érettségi előtti, középiskolai rendszert. (Az amerikai felsőoktatás egész más tészta.) Való igaz, erről jót mondani akár Amerikán belülről, akár innen Magyarországról nem nagyon lehet. Colin Powell volt amerikai külügyminiszter, aki fiatalok boldogulásáért létrejött Amerikai Ígérete Szövetség alapító tagja is borúsan látja a helyzetet.

- Amikor évente több, mint egymillió diák kihullik az iskolából, az már több, mint probléma. Az katasztrófa – nyilatkozta az érettségi eredmények után. Az adatok szerint az Egyesült Államokban 1,2 millió diák esik ki a középiskolából.

Az amerikai rendszer

Az USA oktatása a magyarhoz képest nem egységes. Nincs egy mindenkire érvényes „nemzeti tanterv”. Minden állam saját hatáskörben határozza meg a tanév hosszát, a tankötelességet és minden oktatással kapcsolatos szabályt. Általában az államokban öt éves korban indul a tankötelezettség egy évnyi kötelező óvodával. Az oktatás ingyenes: a tankönyvekért nem kell fizetni, csak egyéb felszerelésekért, az iskolabusz is ingyen viszi a gyereket.

Az amerikai oktatás átlagos színvonala valóban nem éri el a magyart. Hiába vannak ugyanis jó iskolák a jobb lakónegyedekben, külvárosokban, kertvárosokban, ám a városi iskolák lehúzzák az átlagot. Idén az ötven legnépesebb nagyváros érettségi vizsgáin 17 városban nem ment át a tanulók fele. Ez rendkívül gyenge arány.

A legutolsó Detroit lett, itt gyakorlatilag minden negyedik fiatal megy csak át a vizsgán, 75,1 százalékuk bukik. New York és Los Angeles is egészen hátul kullognak, a maguk alig 45 százalék fölötti bukási arányaival. Az ötven város átlaga 51,8. Magyarországon az idei országos átlag 64,1.

A magán és egyházi iskolák, és a Homeschool

Az amerikai állami oktatás színvonalát jócskán meghaladja a magán és az egyházi iskolák képzési színvonala. Ezekben igen borsos áron tanulhat a diák, ezért azonban sokkal nagyobb esélyt kap a sikeres érettségire, és könnyebben juthat be egyetemre. A tandíj 15.000 és 20.000 dollárt jelent évente, ami 2-3 millió forint.

Az amerikai oktatás harmadik pillére – melyet az iskolai erőszak miatt egyre többen választanak a Homeschool, vagyis az otthon tanulás. Ez azt jelenti, hogy a szülő otthon oktathatja gyermekét egészen az érettségig. Köztudott, hogy az amerikai anyák jelentős része nem dolgozik teljes munkaidőben: besegít a családi üzlet bonyolításába, vagy csak egy pár órát dolgozik hetente. Így sokan vállalják be, hogy otthon tanítják gyerekeiket. A gyerekeknek 3-4-szer évente vizsgát kell tenniük minden tárgyból a lakóhelyük szerinti állami iskolákban.

Fura módon a vizsgákon szereplő gyerekek nemhogy rosszabbul teljesítenek, hanem meg is haladják az állami iskolákban tanulók tanulmányi átlagát. Ehhez persze tudni kell, hogy az Egyesült Államokban megszámlálhatatlan segédanyag segíti az otthoni tanulást: videók, könyvek, felmérőlapok, a világhálón működő virtuális klubok, szülői segédanyagok, instrukciók. Természetesen a közösségi élményt, az iskolai szocializációt nem lehet pótolni ezekkel.

Új kihívások előtt

A globalizáció követelményei minden országban, így az Egyesült Államokban is megkövetelik az oktatás irányításának, struktúrájának és tartalmának megváltoztatását. A magasan képzett munkaerő egy ország világgazdasági versenyképességének záloga. A siralmas érettségi eredmények, és a Colin Powell által katasztrófának nevezet jelenség ezért elgondolkoztató. Egy társadalom színvonala elsősorban az oktatás minőségétől függ. Ha ez a minőség egyre romlik, akkor az a társadalom betegszik. A betegségre pedig gyógymód kell. És nem csak Amerikában.