Támogatják a társadalom jobbátételét
Támogatja a Zempléni Településszövetségbe (ZTSZ) tömörült hetvenkét település önkormányzata a szerencsi többcélú kistérségi társulás "Önkormányzati kezdeményezés társadalmunk jobbá tétele érdekében" című petíciójában megfogalmazottakat, erről a szövetség
2008. július 17. csütörtök 21:20 - Hírextra
Májer József a 72 települést - egyebek mellett a segélyezési rendeletéről elhíresült Monokot, továbbá Sárospatakot, Szerencset - tömörítő ZTSZ elnöke a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bekecsen megtartott közgyűlést követően elmondta: július 25-éig felmérik az önkormányzatok szociális adatait, hogy érvrendszerük az ügyben kellően tárgyszerű legyen.
A szerencsi kistérség tizennyolc polgármestere május végén arra hívta fel a kormány figyelmét, hogy sürgősen szükség van a szociális juttatások feltételrendszerének átértékelése.
A petíció szerint rossz a jelenlegi családtámogatási rendszer, amely "felgyorsítja és egyre gerjeszti az alacsonyan szocializálódott tömegek népességnövekedését, amely megélhetési formává fejlesztette a gyermekszülést". A dokumentumot aláíró polgármesterek leszögezték azt is: a rendszeres szociális segélyezésre vonatkozó szabályokat "teljes egészében át kellene gondolni" , hozzátéve: a szociális segély legmagasabb összege és a minimálbér közötti különbség "a munka elkerülésére ösztönöz".
A dokumentum arról is szólt, hogy országosan érzékelhető a leghátrányosabb helyzetű térségekben élők egy csoportjának rohamos meggazdagodása, ez ugyanakkor mások tragédiájához is vezetett. A tizennyolc település polgármestere arra kérte az Országgyűlést, a kormányt, a minisztériumokat, hogy "ne legyenek közömbösek az ország problémái iránt", a "törvényalkotás ne hunyjon szemet ezen emberi, vagy inkább embertelen életvitel térnyerése felett", szigorítsa az állam, illetőleg az önkormányzatok által nyújtott "ingyenes pénzhez jutás" - a szociális és gyermekjóléti támogatások - feltételeit.
A javaslatban megfogalmazott pontok közül többet Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter alkalmasnak tartott a továbbgondolásra, így tárgyalt az érintett polgármesterekkel.
A ZTSZ-hez tartozó Komlóska önkormányzata viszont további ötlettel egészítette ki a szerencsiek javaslatait. Eszerint a köztartozásokat lehessen levonni a segélyből, amelyre jelenleg nincs mód.
Köteles László polgármester szerint tarthatatlan, hogy amíg a 28-40 ezer forintos nyugdíjakból, valamint a hatórás munkáért kifizetett bruttó 40 ezer forintból le lehet vonni a helyi adókat, vagy a ki nem fizetett számlák ellenértékét, addig a gyakran az ötvenezer forintot meghaladó segélyből nem.
Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter június 13-án - miután polgármesterekkel találkozott Miskolcon - elmondta: nagyon valósak azok a társadalmi problémák, vidéki gondok, amelyeket a Szerencsi Többcélú Kistérségű Társulás tizennyolc településének polgármestere jelzett.
Rónavölgyi Endréné (MSZP) Szerencs polgármestere ugyanezen találkozón kifejtette: elsősorban a munkát kell az élet középpontjába helyezni, hogy érdemesebb legyen munkából megélni, mint segélyből otthon tengődni. A betegek, rászorulók támogatásáról természetesen nem mondhatunk le, fontos, hogy a valóban rászorulókat nagyon erős szociális háló védje. Azokat pedig, akik kikerültek a munka világából, ne hagyjuk, hogy sokáig ott legyenek - mondta a polgármester.
A monoki önkormányzat május végi döntését - amellyel feltételekhez kötötte a segélyek folyósítását - korábban viszont több szervezet is bírálta.
Szabó Máté ombudsman júniusi vizsgálatának megállapítása szerint a szociális biztonsághoz való joggal, a gyermekek védelemhez való jogával összefüggő visszásságot okoz az, ahogyan az önkormányzatok feltételekhez kötötték a segélyek kifizetését. Mint írta, a "monoki példát" követő helyi önkormányzatok átlépték a törvényi felhatalmazás kereteit.
Kállai Ernő kisebbségi ombudsman június 17-i sajtótájékoztatóján kifejtette: törvény- és alkotmányellenes, emellett diszkriminatív is a monoki és a hozzá csatlakozott más települési önkormányzatok döntése.
Az Országos Cigány Önkormányzat június 25-i egyeztető fórumán, Budapesten a résztvevők kifejtették: nem romaügynek, de cigányellenesnek tartják Monok és a hozzá csatlakozó önkormányzatok azon döntését, hogy a segélyek kifizetését feltételekhez kötik, ezért széles körű társadalmi párbeszédet kezdeményeztek, amelynek végén őszig törvényjavaslatot juttatnak el.
Az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal is több területen törvénysértést tapasztalt a monoki rendeletek kapcsán, miután áttanulmányozta a helyi képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvet.
Forrás: MTI