Újabb, immár sokadik népszavazás a láthatáron. Az Országos Választási Bizottság (OVB) még márciusban hitelesített egy magánszemély által felterjesztett referendumot, amely azt szeretné elérni, hogy a jövőbeli EP választásokon ne csak hivatalosan bejegyzett pártok, hanem társadalmi szervezetek is részt vehessenek – közölte a Népszabadság minapi cikkében. A 2003-ban létrehozott és jelen pillanatban is érvényes európai parlamenti választásokról szóló törvény ugyanis a következőképen rendelkezik a jelölésről, illetve listaállításról: „Az európai parlamenti választásokon listát kizárólag a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló (1989. évi XXXIII.) törvény szerint bejegyzett pártok állíthatnak.” Persze, ahogy azt már megszokhattuk az elmúlt időben, megint volt, aki pirosra szerette volna váltani az OVB által zöldre állított lámpát. A kezdeményezés így az Alkotmánybírósághoz került, amely azonban a napokban helybenhagyta a választási bizottság tavaszi döntését.

Hosszú még az út

Persze hiba lenne az hinni, innentől sima út áll az indítvány előtt. A lehetséges folytatásról az ismert alkotmányjogászt, Kolláth Györgyöt kérdeztük. Ha a kezdeményezést elindító magánszemély valahogy össze tudna kaparni kétszázezer aláírást, azt a kötelezettséget róná a parlamentre, hogy írja ki a kérdésben a népszavazást. Mindez az alkotmánybíróságon még megtámadható lenne, de ha a talárosok szűrőjén is átférne a kísérlet, az már azt jelentené, hogy Sólyom László köztársasági elnöknek ki kellene tűznie a voksolás konkrét napját. Akkor pedig valamivel több, mint kétmillió igennek kéne összejönnie ahhoz, hogy az eredményes legyen. Eredményes népszavazás esetén a parlamentnek kötelessége lenne új magyar EP választási törvényt alkotni – mondja az alkotmányjogász.

Lehet mindebből valami még a 2009-es EP választások előtt? Kolláth György szerint elméletileg igen, gyakorlatilag azonban valószínűleg nem. Köszönhetően annak, hogy Magyarországon egy ilyen népszavazási procedúra jogorvoslatokkal – vonóval, politikai taktikázásokkal együtt legalább 10-12 lépcsőből áll. S mivel e kezdeményezés azért egyfajta fricska a jelenlegi politikai elit számára, a pártok vélhetően igyekeznek majd keresztbe tenni neki. Ezzel együtt – mondja Kolláth – nem értelmetlen az ügy elindítása, hiszen ha 2009-re még nem is hatna ki, a következő ciklusra már feltétlen beérhet.

Az intő még nem a rovó…

Kérdés persze, milyen esélyekkel szállhatnának harcba a civilek az eddig csak hivatásos politikusoknak fenntartott brüsszeli bársonyszékekért. Kolláth György a maga részéről nem túl bizakodó. Azt mondja, a magyar civil társadalom megosztott, sok szempontból frusztrált, a zöldmozgalmakon kívül felismerhető karaktere nincs. Ez pusztán egy gyönyörű kezdeményezés, egy figyelmeztető jel a pártok számára, de megfelelő méretű politikai támogatás hiányában Kolláth szerint még arra sincs valódi esély, hogy a népszavazás kiírásához szükséges kétszázezer aláírás összejöjjön.
Nagyon nem kell tehát aggódniuk a pártoknak, az alkotmányjogász hasonlatával élve: hiába kap valaki az iskolában egy intőt, az még nem a rovó…

De mit szólnak mindehhez a társadalmi szervezetek prominensei?

Az Élőlánc Magyarországért nevű civil szerveződés sajtóreferense lapunktól értesült először a népszavazási kezdeményezésről. Elmondta, hogy ők egyfajta társadalmi mozgalomként működnek, ám ökopártként vannak bejegyezve, tehát a mostani törvények szerint is elindulhatnának mindenfajta választáson. Ezt a különös formációt azért hozták létre, hogy bizonyítsák: a hagyományos pártpolitika és a civil mozgalmak között igenis van átjárás.

Lányi András, az Élőlánc mozgalom elnökségi tagja, a szervezettel szoros együttműködésben álló Országos Civil Fórum nevében szólalt meg. Mint mondta, reméli, hogy sikeres lesz a népszavazási kísérlet, mert az elvet magát nagyon jónak tartja. Ezzel együtt úgy véli, adott esetben sem várható nagy tülekedés a civilek részéről egy majdani EP választás alkalmával. Mégpedig azért, mert a civil szervezetek horizontján elsősorban nem a nagy multinacionális intézmények (mint például az EU) vannak, hanem a helyi társadalom, illetve az ország. Lányi szerint a jobb magyarországi társadalmi szervek szakértelemben, felkészültségben, társadalmi elfogadottságban ma is versenyképesek a pártokkal szemben. Az más kérdés, hogy a szavazatok összegyűjtésében nem vetekedhetnek velük, mert nem rendelkeznek olyan apparátussal, amellyel a pártok. De Lányi András szerint e mostani indítványnak nem is az a célja, hogy legyőzze a politikai elitet, hanem, hogy adott esetben bejuthasson legalább néhány civil az európai parlamentbe.

A Védegylet szóvivője, Boda Zsolt a Hírextrának elmondta: még nem gondolkodtak azon, hogy elindulnának-e egy EP-választáson, mivel eddig ennek a lehetősége sem merült föl. Boda Zsolt szinte biztosra veszi, hogy a népszavazási procedúra nem tud lezajlani a jövő évben esedékes EU parlamenti választásokig. De még ha célba is érne, a szóvivő szerint egyletük akkor sem ambicionálná a választásokon való részvételt, mert mint Lányihoz hasonlóan tolmácsolja, hozzájuk (tehát a társadalmi szervekhez) a lokális ügyek jóval közelebb állnak, mint a nagy nemzetközi problémák. Önkormányzati választásokon pedig a jelenleg hatályos jogszabályok szerint is ringbe szállhatnak civilek delegáltjai.