A Fővárosi Ásványvíz és Üdítőipari Zrt. véglegesen megszüntette a másfél literes visszaváltható Margitszigeti Kristályvizes palack forgalmazását. Egy hónapja leállt a gyártás, és már csak július végéig veszik vissza az üres palackokat.

Ez a lépés szomorú betetőzése egy évek óta tartó folyamatnak – állítja Rétvári Bence a KDNP országgyűlési képviselője. A politikus szerint az elmúlt évek tendenciáin fordítani kell. Úgy gondolja, törvénymódosítással kellene hatékonyabb ösztönzőket beépíteni a termékdíjjal kapcsolatos jogszabályokba, és egyszerűsíteni azt.

A PET palackok és visszaváltható palackok háborújában úgy tűnik a PET áll nyerésre, méghozzá fölényesen. A Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetségének adatai szerint 2003-ban még a hazai ásványvíz forgalom 7,8 százaléka volt visszaváltható palackos víz, 2007-re ez a szám 0,8 százalékra csökkent. Tavaly 100 ásványvizes üvegből (flakon) alig 1-t töltöttünk újra, 26-t hasznosítottunk fel (szelektív gyűjtéssel), és 73 került a kukákba.

Melyik akkor a nyerő?

Fontos azonban megemlíteni, hogy környezetvédelmi szempontból nem egyértelmű a PET palackok és a visszaváltható palackok megítélése. Igaz ugyan, hogy a PET csak jó esetben kerül a szelektív gyűjtőbe (kb. minden ötödik), ám a visszaváltható palackok kimosása is megterheli a környezetet, hiszen a tisztítás vízzel és belekevert tisztítószerrel történik, ami aztán megy a csatornába szennyvízként.

Hogy a kettő közül melyik a környezetszennyezőbb, „általánosságban nem megválaszolható” – mondta a Hírextrának Viszkei György, az ÖKO Pannon Kht. ügyvezető igazgatója. Ha a például a fonyódi vízpalackozó a Balaton déli partjának éttermeit és boltjait látja el ásványvízzel, akkor ebben az esetben az újratölthető palack a legjobb – mondja. Ám ha ugyanezt a Nyíregyházi diszkont áruházban árusítja, akkor szerinte a PET palack jobb. Hozzátette, mivel nem lehet általánosítani, ezért jogszabályt sem lehet erről hozni.

Ezt megkeresésünkre Rétvári Bence határozottan cáfolta. Véleménye szerint Viszkei György megállapítása „eltorzított és kifacsart példa”. Az életszerű helyzet az, ha a teli rekeszeket szállító teherautók nemcsak a kereskedelmi egység felé teszik meg az utat, de vissza is térnek az üres rekeszekkel a gyártóhoz. Ilyenkor gond nélkül visszaszállíthatják az üres üvegeket – állapítja meg.

A két vélemény csak látszólag van ellentmondásban, mindkettőben van igazság. A nagy gyártóknak, akiknek saját disztribúcióik és saját árúszállítói vannak, kedvezőbb lehet a visszaváltható üvegek forgalmazása. Ám a kisebb cégeknek bonyolult logisztikai feladat lehet, hogy visszajuttassák az palackot. Ők nagykereskedőkön keresztül szállítanak, egy bonyolultabb láncolaton, aminek a visszafordítása már nem biztos, hogy környezetkímélő lesz, főleg a közúti közlekedés szennyezését is figyelembe véve.

A külföldi kép is vegyes

Viszkei György a két típusú palack vetélkedése kapcsán nemzetközi példákat is hozott. Spanyolországban és Franciaországban egyáltalán nincsenek visszaváltható üvegek, Norvégiában és Svédországban viszont közel hetven százalék körüli az arányuk. Igaz, teszi hozzá, ez folyamatosan csökken, ami világtendencia. „Arról törvényt hozni, hogy melyik a jobb, nem lehet. Ez olyan, mintha arról törvénykeznénk, hogy mostantól az Otto-motor helyett csak a Diesel-motort használhatjuk.”

A PET terjedésének lehetséges okaként Viszkei György a diszkontértékesítési módot, a szelektív hulladékgyűjtés elterjedését említette. Ez utóbbi véleménye szerint kényelmesebb a vásárlóknak, mint mondja, a visszaváltásnál nyitvatartási idők vannak, és sok helyen levásárlással „adják vissza” a betétdíjat. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a csomagolástechnika fejlődésével sokkal könnyebbé váltak az egyutas palackok. Ma egy másfél literes PET palackot 37 grammnyi anyagból állítanak elő. Ez természetesen kisebb költséget is jelent a gyártónak.

Megvalósulhat a politikai egyetértés

Rétvári Bence javaslatának fő célja a palackhulladék növekedésének a megállítása. Németországban például még a pille palackokra is van betétdíj, így azokat sokszor a hajléktalanok gyűjtik össze és viszik vissza – hozza a példát a képviselő. Ráadásul ott létezik egy ún. visszatöltési minimum, amivel szabályozva van, hogy a palackoknak hány százalékát kell minimum újratölteni – mondja.

A szabályozási rendszerben az a hiba, hogy jelenleg nem éri meg sem az embereknek, sem a gyártóknak az, ha környezetvédelmi csomagolást alkalmazunk – mondja a honatya. A politikus elárulta a kormány őszre nem tervez túl sok törvényt, ám ezek között van egy környezetvédelmi vonatkozású. Ehhez kívánja benyújtani a módosító javaslatait a KDNP. A politikus bizakodó, mert mint mondja a környezetvédelem terén meg szokott valósulni az ötpárti egyetértés.