Na már most, mielőtt még a lelkesedés eluralkodna az olvasókon, elmondom: a viharvadászathoz szükséges némi meteorológiai ismeretanyag is, például nem árt tudni, mi is az a szupercella. Az inkább a kriminológiát előnyben részesítő olvasók már biztos valami első osztályúan őrzött börtön kasztlira gondolnak, de nem igazán találtak bele. A szóban forgó jelenség ugyanis egy kicsit mozgalmasabb, mint a rács mögött, hiszen minimum 90 kilométeres sebességgel száguldó, jeget és egyéb csapadékot okádó vihart tisztelhetünk benne. Ráadásul egy ilyen forgó, mérges izé nem jön szembe az emberrel (legalábbis jó esetben és persze hál’ istennek) minden nap, hanem utána kell menni. A viharvadászok pedig ezt meg is teszik, és ezen a ponton kezdődik a kaland, mely egy átlagember számára talán csak annyit jelent, mint szimpla „futkorászás a vihar nyomában”, a szakavatott égboltlesőknek azonban még a munkánál és a hobbinál is több: egy szél tépázott, jég vert életforma.



Jégeső kontra Vissy Károly

A tudáson kívül mindenképpen szüksége van egy mezei viharvadásznak egy működőképes gépjárműre is, lehetőség szerint nem valami alacsony alvázasra, hiszen a szűk földutakon sem szabad lemaradni vihar üldözésében. De én már látom is, hogy sokan az olvasók közül egy munkanélküli forgatókönyvíró utolsó filmjének egyik zárójelenetét képzelik el, amikor is tizenöt jól megtermett hiper-szuper tornádó egyesüléséből létrejövő gigatölcsér fölkapja szegény alföldi viharvadász Suzukiját és csak az ártatlan meteorológus hallgató artikulálatlan üvöltése hallatszik, aztán meg az sem, csak a stáblista lomha futása közben megszólaló férfihang, hogy a film megtörtént eseményen alapszik, de tényleg. Tessék elhinni, a hazai, magyar valóságban szó sincs erről, de azért aki nem szereti a jégeső kopogását a szélvédőn hallani, az jobb, ha otthon marad és inkább megnézi, mit mond Németh Lajos, meg Vissy Károly. Meleg ágyból, a párnák közül – mintegy biztosítva magunkat, hogy még csak véletlenül sem jön szembe semmiféle mezociklonális tornádó vagy valami hasonló.



Ezek a magyar fiatalok – többségük egyébként nem amatőr, komoly meteorológiai ismeretekkel bírnak – már gyermekkorukban magukba szívták az esőszagot. Polyánszky "Meteorman" "Féktelen" Zoltán például igazi profi, a szupercella.hu viharvadász oldal keménymagjába tartozik. „A szupercella.hu oldal ez év májusában indult. Azért jött létre, hogy országos szinten viharvadászatokat tudjunk szervezni. Van magának az oldalnak is egy viharvadász csapata, de a cél az érdeklődő emberek köre – mely egyre szélesebb –, az hogy minél többen menjenek viharvadászni, és minél több információt juttassonak vissza nekünk a viharokról és szupercellákról. Ezáltal még pontosabb képet kapunk ezekről a jelenségekről.
2004-től már egy-egy alkalommal, nyáron voltak vadászatok, de szervezettebb formában igazából májusban kezdtük” – mesélte a viharok egyik legjobb ismerőse.



Nem menekült a tornádó

A legnagyobb fogás pedig nem is váratott sokáig magára. „A legerősebb vihar, amit sikerült elkapnunk, az a május 20-i, gátéri tornádó volt. Egy viharvadász koordinátor, azaz egy meteorológus az OMSZ infóit felhasználva segítette a csapatot. A kocsiban a szupercella alapemberei voltak, elindultak Budapestről és egészen Csongrádig üldözték a vihart. Ráadásul volt több cella is, követték az egyik szupercella zivatart és azt vették észre, hogy tornádó kezd alakulni. Ennek a vadászatnak volt a legnagyobb visszhangja” – mesélte büszkén az egyébként a Meteorológiai Szolgálatnál dolgozó Meteorman.

„Az oldal szerkesztőgárdája körülbelül öt ember, ebből hárman vagyunk, akik komolyabban foglalkozunk ezzel a témával, ketten végzett meteorológusok is vagyunk. Mi vagyunk úgymond a keménymag, de több ezer amatőr megfigyelő van az országban, jórészt a netmet.hu oldalnak köszönhetően, amely a társoldalunk. Tehát több száz olyan megfigyelő van, aki fontos információkkal szolgál, de ők nem nevezhetőek viharvadásznak, viszont kiváló megfigyelők vannak köztük.” A közvetlen csoporthoz tartozik egyébként még Molnár "Storman" Ákos is. Már a ragadványnevekből is lehet sejteni, hogy mennyire „őrült” (jó értelemben) társasággal van dolga az embernek.

Mint már említettem, a viharvadászathoz speciális eszközökre van szükség. „Kell hozzá autó, hiszen a zivatarokat követni kell. Ennek az a célja, hogy minél pontosabb információt kapjunk a szupercellák életéről, megfigyeljük az életciklusaikat és lényegében végigkövetjük az egész életüket. Emellett fontosak az információk, ami alapján megtaláljuk őket. Az eszközökről szólva: szükséges laptop és mobilinternet, hiszen ezen keresztül kapjuk az információkat. Ezek közül elsősorban a realtime adatok (műholdkép, villámtérkép, stb) a legfontosabbak. Először is belövünk egy területet a radareredmények alapján, aztán az információk alapján követjük a cellát. Majd szabad szemmel történik a követés, készítünk fotókat, videót, dokumentáljuk, hogy mi és hogyan történik.” Ezek alapján bizony nem hangzik olcsó mulatságnak viharokra vadászni.



Vihar előtt, vihar után

„Eddig nem sikerült szponzort találni, de akinek van autója, az eséllyel szervez csapatot. Átlagosan 20-25 ezer forintra jön ki egy viharvadászat.” Ez mind szép és jó, de térjünk csak vissza arra a részre, amikor, tudják, felkapja a forgószél a szerencsétlen vadászt és… Meglepő módon azonban a valóságban is rejt veszélyeket ez az életforma. „A gátéri tornádónál például 1,2 km-re voltak a tornádótól a srácok, de akkor sem és szerencsére eddig sem történt még baleset. Természetesen mindenki maga vállalja a felellőséget, hiszen azért veszélyes üzem ez.” – világított rá a vállalkozás árnyoldalára is a vadászó időjós.

A szervezet és az oldal célja egyébként a következő: írnak előrejelzéseket, ezeket konvektív előrejelzésnek nevezik. „Lényege, hogy előszámítások, paraméterek alapján próbáljuk ezeknek a celláknak az erősségét, helyét, típusát meghatározni. Ezek a vadászatok arra szolgálnak, hogy ezekkel tovább pontosítsuk az előrejelzések pontosságát.”

Maga az amatőr megfigyelői hálózat már egyébként létezik, és egyre bővül az amatőr megfigyelői társadalom is, egyre több viharvadász csapat alakul szerte az országban. „Az a célunk, hogy minél több cellát meg tudjunk figyelni – minél több időjárási helyzetben, annál több információnk lesz, és annál pontosabbak lesznek az előrejelzések. Ez pedig élet és vagyonvédelmet is szolgál. Persze minden vadásznak az a célja, hogy minél több megfigyelésen részt vegyen, hiszen hihetetlenül izgalmas tud lenni.” – s Polyánszky ezzel talán el is indul egy újabb viharvadászatra. Bár mikor beszéltem vele, viszonylag tiszta volt az ég.