Elhunyt a festőművész
Életének 59. évében elhunyt El Kazovszkij orosz származású Kossuth-díjas magyar festőművész - tudatta a család az MTI-vel. A kortárs magyar művészet egyik legjelentősebb alakját hosszú szenvedés után hétfőn érte a halál. Az Oktatási és Kulturális Miniszté
2008. július 21. hétfő 15:40 - Hírextra
El Kazovszkij 1950. július 13-án született Leningrádban (Szentpétervár), 1965 óta élt Budapesten; 1977-ben elvégezte a budapesti Képzőművészeti Főiskola festő szakát, mesterei Kádár György és Kokas Ignác voltak.
1980 és 1983 között Derkovits-ösztöndíjas, 1982-ben a Smohay Alapítvány ösztöndíjasa volt. Munkásságát 1989-ben Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el. 2002-ben Kossuth-díjat kapott nemzetközileg is elismert, sokoldalú képzőművészeti munkásságáért, a modern kor életérzését kifejező, sajátosan egyéni világú képeiért, úttörő jelentőségű díszlet- és jelmezterveiért.
El Kazovszkij a festészet, a díszlet- és jelmeztervezés mellett installációkat is készített és performansszal is foglalkozott. Alkotói pályafutása a 70-es évek végén kezdődött. Ekkor indította el performansz-sorozatát, a Dzsan-panoptikumot is, amelyben a színpadi teret, a mozgást, a szöveget és a zenét kapcsolta össze a hagyományos festői és szobrászi szemlélettel.
Művészetét mitologikus gondolkodásmód jellemzi; képei, installációi, performanszai mítoszok születésének, elhalásának a metaforái. Állandó motívumokból építkező jellegzetes világát görög és archaikus toposzok köré szervezte.
Alkotásaiban oázisok, sivatagi állomások, lakatlan szigetek elevenednek meg képzelete nyomán; színházi díszletekre emlékeztető, kulisszaszerű helyszíneket mutató festményein álomszerű környezetbe helyezi állandó szereplőit, angyalokat, múmiát, hattyúkat, Vénuszokat, párkákat, balerinákat vagy éppen a lélek-szimbólumát, a kutyaszerű vándorállatot.
Életművében nincsenek elkülönülő korszakok, a téma, a motívumkészlet alig változott.
Számos egyéni és csoportos kiállításon szerepeltek művei, alkotásai számos közgyűjteményben megtalálhatók egyebek mellett a budapesti Kiscelli Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, a szombathelyi, a kecskeméti és a paksi képtárban, a szolnoki Damjanich János Múzeumban, a Hatvani Galériában, a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban, a győri Xantus János Múzeumban, az ausztriai Galerie Gaudens Depedit-ben és a lengyel Muzeum Sztukiban.
Forrás: MTI
