Győri fesztivál
A város egyik legrégebbi történelmi legendáját elevenítik fel, amely a győri vár töröktől való visszafoglalása idején keletkezett - mondta el az MTI-nek Csurák Erzsébet, a győri Fesztiváliroda vezetője.
2008. július 22. kedd 08:01 - Hírextra
Mint minden legendának, ennek is van alapja. Tény, hogy 1594. szeptember 29-én a törökök kéthónapi kemény ostroma után - mivel Habsburg Mátyás főherceg cserben hagyta a védőket - Hardegg generális, a vár parancsnoka szabad elvonulás fejében feladta Győrt. Ezért őt és helyettesét, Perlino ezredest - mivel a főherceg felelőssége fel sem merülhetett - Bécsben lefejezték.
A török Győrt egy új szandzsák központjává tette, innen kívánta megindítani majdan a hadműveleteket Bécs elfoglalására.
Jól tudták ezt a Habsburgok is, hiszen éppen ezért erősítették meg Győr várát. Érzékenyen érintette őket az erőd török kézre kerülése, s már annak pillanatában elhatározták visszaszerzését. Ehhez viszont kellett két kiváló katona, Adolf Schwarzenberg ezredes és Pálffy Miklós főkapitány, akik rajtaütéssel visszafoglalták Győrt.
A hadművelethez a legnagyobb titokban válogatott csapatokat, spanyol, német, vallon, olasz, francia és természetesen magyar alakulatokat, összesen 5150 főt vontak össze.
Ahhoz, hogy a rajtaütés sikerüljön, a törökök elbizakodott hanyagsága is kellett. Annyira bíztak magukban, hogy állítólag azt hajtogatták: a gyaurok akkor foglalják vissza Győrt, ha megszólal a templom tornyára erősített vaskakas. Innen ered a legenda.
Az álöltözetbe bújt magyar huszárok valóban csak egy fiatal török fiút találtak a kapu feletti őrhelyen, és míg a katonák beszélgettek vele, mások berobbantották a kaput. A törökök álmukból felriadva vitézül harcoltak.
Bár a keresztény csapatok is keményen helyt álltak, majdnem kiszorították őket. Ekkor Schwarzenberg üzent Pálffynak, aki a kapuk előtt várakozott ezer huszárjával, jöjjön.
A lovas katonák vonakodtak nyeregből szállni, mire Pálffy kivont pallosával maga járt elől jó példával. Vezérüket látva a huszárok gyalogosan Pálffy után rohantak. Ez aztán el is döntötte a csata sorsát. 1598. március 29-én reggelre a keresztény csapatok három és fél év után visszafoglalták Győrt.
Ennek a világra szóló győzelemnek, az azt kivívó hősöknek kíván méltó emléket állítani a most életre hívott Vaskakas Fesztivál - mondta Csurák Erzsébet.
A programsorozat július 25-én, pénteken este kezdődik. A hagyományőrzők tábort ütnek a várfal tövében, majd a vízi színpadon a győri Cserefa együttes játszik mondvai csángó zenét, utána pedig az Arasinda együttes autentikus török népzenét játszó muzsikusai adnak koncertet.
A háromnapos fesztivál gerincét a szombati programok adják; reggel 10 órakor látványos, zenés, történelmi felvonulással kezdődik törökök, törökverők és hastáncosok részvételével a belváros utcáin.
A győri Vaskakas Bábszínház természetesen erre az alkalomra létrehozott egy, a legendára épülő darabot, amelyet délután adnak elő a Bécsi kaputéren.
Utána a bástya tövében a Bethlen Gábor Hagyományőrség Egyesület korabeli alakzati bemutatója következik. A 2002-ben alakult egyesület korhűségét a benne tevékenykedő történészek biztosítják.
A hadijáték zenei aláfestését a korabeli magyar és török zenét játszó Héttorony zenekar adja. Este 8-kor a vízi színpadon az Ajde Braco fúvósbanda játszik délszláv, bolgár és török dallamokat.
Vasárnap szintén tart bemutatót a Bethlen hagyományőrség, és az Iszkiri kompáni óriásbábos előadását tekinthetik meg az érdeklődők A fej nélküli kakaslovas címen.
A fesztivál teljes ideje alatt magyar és török tábori életkép látható majd, és a hagyományőrzők egész nap őrjáratot tartanak, illetve éjszakai őrség is lesz a rendezvény területén.
Forrás: MTI