A cigányság drámai helyzetet él át

A társadalmi elégedetlenség miatt sorozatosan bűnbakként állítják be a cigányságot, és azt nem veszik tudomásul, hogy Magyarország lakosságának 7-8 százaléka "kizuhant a társadalomból" - mondta a sajtótájékoztatón Horváth Aladár, megjegyezve, hogy a mélyszegénységben, embertelen körülmények között élők között valóban felülreprezentáltak a cigányok.

Úgy fogalmazott: "az elmúlt két évtized eredményeit figyelembe véve be kell vallani, hogy Magyarország foglalkoztatási és a szociálpolitikája megbukott, a kapitalista Magyarország nem érte el, hogy a rendszerváltást követően leselejtezett cigányság felemelkedjen, faji és szociális alapon kirekesztették őket a társadalomból".

Horváth Aladár szerint a "monoki modellt" követő önkormányzatok javaslatai arra alkalmasak, hogy eldöntsék, ki az "érdemleges szegény", így arra kényszerítenek majd embereket, családokat, hogy elmeneküljenek, s így hajléktalanná váljanak.

Megjegyezte, a 44 leghátrányosabb helyzetű kistérségben másfél millió ember él, ezért a szociális törvényt illetően olyan módosítást akarnak, amely figyelembe veszi, hogy a szegénység fő oka a területi különbség.

Az RPA elnöke azt mondta: a szociális segélyeken spórolna az ország, pedig azok megnyirbálásával alig pár milliárdot lehetne megtakarítani. A gyermektámogatási rendszerre, illetve a családi pótlékra utalva közölte, a felső osztályhoz tartozók is megkapják az említett támogatásokat, de ezekhez nem nyúlnak a döntéshozók.

Horváth Aladár kijelentette: van egy réteg, amely oly mértékben ment tönkre, hogy nem tud visszatérni a munka világába, az emberi méltóság érdekében ezeket az embereket az országnak kell eltartania. Elismerte, hogy a jelenlegi rendszer rossz, azon változtatni kell, jelezve: javaslataikat hamarosan eljuttatják a döntéshozóknak.

Mint mondta, a nyomor "termeli ki" az újfasiszta ideológiát; a falusi nyomortól, az erőszaktól, az uzsorától és az élhetetlen élettől szenved cigány és nem cigány egyaránt. Hozzátette, hogy a politikai mindezt közönyösen nézi, ezzel legitimizálja a szélsőjobboldali, cigányellenes nézeteteket. "A fegyver már jelen van, az első fizikai támadások megtörténtek" - utalt a galgagyörki lövöldözésre és a Molotov-koktélos támadásokra.

Az Országos Cigány Önkormányzatot arra figyelmeztette: amennyiben magára vállalja a szociális problémák megoldását, és az hátrányosan érinti a cigányságot, a szervezetet terheli majd a felelősség a helyzet kialakulásáért.

Iványi Gábor lelkész, az alapítvány kuratóriumi tagja azt mondta: a rendszerváltozás előtt a romák rendkívül rosszul fizető, egészségtelen körülmények között végezték el azt a munkát, amit mások már nem vállaltak el, és ma segélyért ugyanerre akarják kényszeríteni őket, ráadásul így nem munkavállalóként jelennének meg.

Úgy fogalmazott: a megosztás politikájával operálnak pártok, emberek, "hecckampány" folyik a cigányság ellen, mondvacsinált okokkal támadják a közösséget.

"Ezt használja ki a szélsőjobboldal, a Magyar Gárda, aki önmagát felhatalmazva, a gyenge és erőtlen bíróság, az összezavarodott, politikai nyomás alatt álló rendőrség mellett teljes önbizalommal, valóban félkatonai szervezetként menetel közöttünk" - jelentette ki Iványi Gábor.