Azok a jelentkezők, akik a jelentkezési lapjukon mobiltelefonszámukkal és hozzájárulásukkal engedélyt adtak erre, a vonalhúzás estéjén SMS-ben is értesítést kapnak.

A felsőoktatási jelentkezések alapján arra lehet számítani, hogy a hagyományosan kedvelt szakokon és intézményekben idén is magasak lesznek a ponthatárok.

A ponthatárok alakulása azonban több tényező függvénye, ezért nehéz előzetes jóslatokba bocsátkozni.

Az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) közlése szerint központi informatikai rendszer biztosítja, hogy a felsőoktatási intézmények az ország legjobb képességű diákjait vegyék fel az általuk kiválasztott, preferált intézményekbe, szakokra.

A ponthatárok megállapítását egy összetett számítógépes algoritmus segíti, amely képes egyszerre vizsgálni a jelentkezők felvételi összpontszámát, az általuk felállított intézményi rangsort, a felsőoktatási intézményekbe felvehető államilag támogatott hallgatók keretszámát és az intézményi kapacitásszámokat is.

Az algoritmus a jelentkezőket - az általuk elért felvételi összpontszám alapján - szakonként országos rangsorba állítja, majd a legjobb teljesítményű jelentkezőtől kezdve elhelyezi őket az általuk első helyen választott intézménybe és szakra.

Ha egy-egy intézmény már feltöltődött a kapacitása határáig, akkor az oda első helyen jelentkezett, a jelentkezői összpontszámokból álló rangsor szerint sorra kerülő diákokat már a második jelentkezési helyükre veszi fel.
Ez a folyamat addig zajlik, amíg az adott képzési területen, illetve szakon felvettek száma el nem éri az országosan felvehető államilag támogatott keretszámot.

Az algoritmus ezután a költségtérítés jelentkezők között dolgozik tovább, akik közül annyit vesz fel, amennyit az intézmény kapacitása enged.

A diákok felvételi összpontszámát, vagyis a rangsorolás alapjául szolgáló eredményt 400+80 pontos pontszámítási rendszerben számították ki. A pontszámítás alapját a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), az érettségi pontok (maximum 200 pont), valamint a többletpontok (maximum 80 pont) képezik.

Alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre csak az a legalább középfokú végzettséggel rendelkező jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 160 pontot, ez a jogszabályi minimum ponthatár.

Egy most nyilvánosságra hozott felmérés szerint a diákok többsége, 68 százaléka bízik abban, hogy az érettségi évében felveszik az egyetemre, 46 százalékuk szerint pedig legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit kell tenni a bejutáshoz.

A 2008/2009-es tanévre 96.302 diák jelentkezett felsőoktatási intézményekbe, közülük 5.200-an mesterképzésre. A felsőoktatási intézmények közül első helyen az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) áll a jelentkezések rangsorában, azt a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem követi. A főiskolák közül a Budapesti Gazdasági Főiskola volt a legnépszerűbb.

Államilag finanszírozott képzésben szeptembertől 56 ezer diák tanulhat majd. Mesterképzésre 3.500 államilag finanszírozott helyet különítettek el, és 12.500 a felsőfokú szakképzésben tanulók száma.